Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
AZ ASZÁLY ELŐREJELZÉSE A módszer továbbfejlesztett változata {Aszályelőrejelző módszer kidolgozása 1990) a megelőző év aszályindexét is számításba veszi. A vázolt regressziós módszer mellett - Karvaly Gellert közreműködésével - vizsgálatokat végeztünk az aszályindex periodikus változásának jellemzésére is {Karvaly 1988). A Fourier-analízisen alapuló számítógépi programmal végzett futtatásokkal szabályos periodicitást nem lehetett kimutatni, ezért a periodikus vizsgálatból matematikailag levezetett előrejelzés nem adható. Korábban Szesztay Károly is hasonló következtetést vont le az éves csapadékadatokkal végzett periodicitás vizsgálataiból {Szesztay 1953). A regressziós módszerrel az első előrejelzést - előzetes jelentés formájában- még a módszertani munka teljes lezárása előtt, 1988. március 10-én készítettük. A módszert bemutattuk az MHT nyíregyházi vándorgyűlésén {Pálfai 1989) és a Duna-menti országok Kelheimben rendezett hidrológiai előrejelzési konferenciáján {Pálfai-Boga 1992). A módszert alkalmazva és adatbázisunkat átvéve a JATE Éghajlattani Tanszéke további vizsgálatokat végzett {Kop- pány-Csikász 1994). A regressziós előrejelzési módszert 1993-ig alkalmaztuk. Évente rendszerint április elején készítettünk országos aszály-előrejelzést a minisztérium, illetve 1991-től az OVF részére. A regressziós előrejelzési módszer alkalmazásával szerzett tapasztalatokat röviden úgy lehet összefoglalni, hogy kisebb mértékű aszály esetén a PA10 előrejelzett és ténylegesen bekövetkezett értéke között túl nagy különbség nem adódott, szélsőségesen aszályos években azonban a módszer - a nyári időszak és a megelőző őszi-téli-koratavaszi időszak számításba vett időjárási jellemzői közötti nem kellően szoros kapcsolat miatt - nem adott kielégítő eredményt. Ezért 1994-től - a Megbízóval folytatott konzultációkat követően — változtattunk az előrejelzés módszerén.* Az újabb módszer lényege, hogy az aszályindex meghatározásához szükséges adatok egy részét az előrejelzés időpontjában már ismeijük, másik részét, amit az előttünk álló időszakból még nem ismerünk, több változatban föltételezzük, és így számítjuk ki az index értékét {Belvízi és aszály-előrejelzési fejlesztés, segédletek korszerűsítése 1993, Üzemszerűen alkalmazható aszály- és belvíz-előrejelzési módszer fejlesztése 1993). Ebben a módszerben nem az index alapértékét, hanem annak korrekciós tényezőkkel módosított értékét (PAI) határozzuk meg. A korrekciós tényezők a nyári időszak hőségnapjainak számát és csapadékszegény időszakának hosszát, valamint a talajvízszint terep alatti mélységét fejezik ki. Például az április elején készülő előrejelzésben ismert adatként kezelhetjük az októbertől márciusig teijedő időszak havi csapadékait és a talajvízszint mélységét. Az április-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegét általában három változat szerint (10%-os, 50%-os és 90%-os előfordulási valószínűséggel) vesszük föl, a többi tényezőt pedig ebből regressziós egyenletekkel számítjuk. Ezt az újabb módszert a mai napig rendszeresen alkalmazzuk és rendszerint áprilistól augusztusig minden hónapban, de néha már márciusban is készítünk *Visszatérve egy korábbi ötletünkre (Pálfai 1987), vagyis az index ismeretlen adatai különböző valószínűséggel várható értékeinek behelyettesítésére 390
