Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok
Átfogó aszályvizsgálatok Egyes kategóriák összevonásával pl. a következő három csoport kialakítása (főképp a hasznosítható vízkészletre tekintettel) talán elegendő lenne: 1.0- nál kisebb korrekciós tényezővel kellene figyelembe venni a 3. kategóriát (jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó víztározó-képességű, jó víztartó talajok) és a 8. kategóriát (jó víznyelésű és vízvezető-képességű, igen nagy víztározó-képességű talajok), 1.0- nál nagyobb korrekciós tényezőt kellene alkalmazni az 1. kategóriánál (igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge víztározó-képességű, igen gyengén víztartó talajok), a 6. kategóriánál (gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető-képességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok), a 7. kategóriánál (igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízvezető-képességű, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, igen szélsőséges vízgazdálkodású talajok), és a 9. kategóriánál (sekély termőré- tegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok), 1,0 korrekciós tényezőt kellene alkalmazni a többi, vagyis a 2., a 4. és az 5. tatajkategóriánál. A hármas csoportosításhoz tartozó korrekciós tényezők térképvázlatát a 14. ábrán mutatjuk be. A vázolt kép az egyes talajkategóriákon belüli variánsok, továbbá a talajvíz mélysége és a felszíni lefolyás számításbavéte- lével módosulhat, vagy újabb csoportokkal egészülhet ki. A talajvíz mélysége csak síkvidéki területeinken, a lefolyás csak hegy- és dombvidékeinken befolyásolja észrevehetően az aszályossági viszonyokat. 14. ábra. A talajok aszályérzékenységét jellemző korrekciós tényezők területi eloszlása (javaslat) 374
