Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok

Magyarország aszályossági zónái

11. ábra. Az aszályindex (PAI) átlagosan 10 évenként előforduló értékeinek területi eloszlása 73 állomás adatai alapján

Az eredetileg 1:500000 méretarányban megszerkesztett és színes formában kinyomtatott regionális (zonális) aszályossági térkép kicsinyített, fekete-fehér változatát a 12. ábrán mutatjuk be.* Erről megállapíthatjuk, hogy az aszály hazánk szinte bármely területén fölléphet, de az aszályra való hajlam, vagyis az aszályosság tekintetében jelentősek a területi különbségek. Az egyes zónáknak az aszályossági térkép alapján meghatározott területét és az ország összterületéhez viszonyított százalékos arányát a II. táblázatban közöljük.

Legaszályosabb térségünk az Alföld „szív alakú” középső és déli része (VI. zóna), melyet északon hozzávetőleg a Monor-Jászberény-Po- roszló-Polgár vonal, keleten a Hajdúdorog-Szeghalom-Orosháza-Makó vonal, délen az országhatár, nyugaton az Ásotthalom-Kiskunha- las-Izsák-Kunszentmiklós vonal határol. Ez a térség nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt áll. Érdekes, hogy ennek Tisza-völgyi része belvízi szempontból is erősen veszélyeztetett területnek számít, tehát éghajlati-hidrológiai szempontból kétszeresen is hátrányos térség.

A nagyon erősen aszályos zónát mintegy 30 km széles sávban körülveszi egy alacsonyabb fokozatú, de ugyancsak erősen aszályos zóna (V. zóna). Ez északon a hegylábak közeiéig nyúlik föl, keleten a Nyírségig húzódik, nyugaton - átlépve a Duna vonalát - a Mezőföld közepét is magában foglalja. Ez a zóna mezőgazdaságilag igen értékes terület.

*A színes térkép 1: 1 500 000 méretarányú változatát könyvünk Melléklete tartalmazza.

369