Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok
Magyarország aszályossági zónái Magyarország természetföldrajzi adottságai jórészt kedvezők a mező- gazdasági termelés számára, de - több más időjárási esemény mellett - komoly kockázati tényező az aszály. Ennek mértéke (erőssége) és területi eloszlása évenként jelentős eltéréseket mutat, azonban hosszabb időszakot vizsgálva - az aszályosság különböző fokozatai szerint - lehatárolhatok olyan zónák, amelyeken belül ez az éghajlati-hidrológiai kockázati tényező kb. azonos és számszerűen is megadható. Irodalmi áttekintés Magyarország aszályossági viszonyairól nagyvonalú területi áttekintést nyújtanak a vízhiány, illetve a különféle aszálymutatók átlagértékeinek vagy valamilyen előfordulási valószínűségű értékeinek területi eloszlását szemléltető ábrák. Ezek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk. Az ariditási tényező sokévi átlagának területi eloszlását Szesztay (1964) a Kárpát-medence egészére szerkesztette meg (/. ábra). Magyarország határain belül a 0,8, az 1,0, az 1,2 és az 1,4 értékeket összekötő vonalak húzódnak. Ugyancsak a Kárpát-medencére vonatkozik Szepesiné (1966) munkája, mely az éghajlati vízhiány sokévi átlagai alapján négy kategória (0-50 mm, 50-100 mm, 100-150 mm és >150 mm) területét különíti el (2. ábra). Mindkét ábrán jól látható, hogy a Kárpát-medencén belül Magyar- ország területe, illetve az Alföld a legaszályosabb. I. ábra. Az ariditási tényező területi eloszlása a Kárpát-medencében (Szesztay 1964) 359
