Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok

AZ ASZÁLY IDŐBELI VÁLTOZÁSA ÉS TERÜLETI ELOSZLÁSA

Az aszály területi eloszlása

Az aszálynak, illetve különböző erősségű fokozatainak területi eloszlását - az előzőkben fölsorolt aszályos évekre vonatkozóan - 68 állomás PA1- adataiból szerkesztett eloszlástérképeken mutatjuk be (2-5. ábra). Az aszállyal sújtott terület nagysága és az eloszlási kép évente természetesen más és más, de az aszály tekintetében „legexponáltabb" körzetek nagyjából kirajzolódnak. Ezek a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén és részben a Mezőföldön helyezkednek el. A Dunántúl többi részét és Eszak-Magyarorszá- got ritkábban, kisebb területen és általában enyhébb formában érintette az aszály. 1935-ben, 1952-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban és 2000-ben az ország szinte teljes területe aszályos volt. A bemutatott ábrasorozat szerint hazánkban nincs olyan nagyobb tájegység, ahol az aszálynak legalább mérsékelt fokozata ne fordult volna elő.

1931 1932

. U-i i ZíA

6 8 10 12

I PAI(C/I00mm)

2. ábra. Az aszályindex (PAI) területi eloszlása az 1931—1946 közötti aszályos években

345