Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok
Átfogó aszályvizsgálatok Az aszály időbeli változása és területi eloszlása Az aszály időbeli változása Az aszály hosszabb folyamat. Kezdete és vége nehezen határolható le. Legtipikusabb időszaka a nyár, de néha a tavasz a legszárazabb. Ha a csapadékhiány már az őszi-téli időszakra is jellemző, akkor az egy lehetséges tavaszi aszály előjeleként értékelhető. A legsúlyosabb aszály akkor alakul ki, ha száraz ősz és tél után az egész tenyészidőszakban kevés a csapadék, s főleg, ha a nyár folyamán hosszú ideig egyáltalán nincs számottevő eső, és nagy a hőség. A helyzetet súlyosbítja, ha a korábbi évek szárazsága miatt a talajvíz szintje már az ősz folyamán is az átlagosnál mélyebben helyezkedett el. Az egymást követő évek (pontosabban mezőgazdasági évek) aszályerőssége lényegesen eltérő lehet, gyakran nem is alakul ki aszály. A különbségek érzékeltetésére jól bevált az általunk konstruált aszályindex (PAI). A változások szemléltetésére bemutatjuk az 1. ábrát, amelyen négy meteorológiai állomás (Siófok, Nyíregyháza, Túrkeve, és Szeged) 193 1-2000 közötti PAl-értékeit és azok ötévi mozgó átlagát tüntettük fel. Az adatokat egy OMSZ-kiadványból (Pálfai-Boga-Sebesvári 1999) vettük át, s két évvel megtoldottuk. Az 1. ábra tanúsága szerint a súlyos, illetve a rendkívül súlyos aszályok (PA1>10) évei Siófokon 1990 és 1992; Nyíregyházán 1952, 1990 és 1994; Túrkevén 1935, 1950, 1952, 1983, 1992, 1993 és 2000; Szegeden pedig 1950, 1952, 1958, 1992 és 2000. Megfigyelhető az aszályos évek bizonyos csoportosulása, pl. 1950 körül és az 1990-es évek első felében, de szabályos periódusok nincsenek. Határozott egyirányú változás (trendszerű növekedés vagy csökkenés) sem mutatható ki. Ilyenre - mérsékelten emelkedő formában - néhány egyéb állomáson van csak példa. Az aszályindex országos átlagértékeit 68 állomás adataiból határoztuk meg. Az adatgyűjtemény - gépelési hibából adódó - néhány téves adatát kijavítottuk, az adatsort 2000-ig kiegészítettük. Az eredményeket az I. táblázatban közöljük. A PAI országos átlagainak az értékeléséhez az állomásonkénti adatok esetében alkalmazott értékhatároknál értelemszerűen szűkebb tartományt kell figyelembe venni, hozzávetőleg a következők szerint. Országosan aszálymentesnek tekinthető az év, ha a PAI országos átlaga kisebb 5-nél és egyben a PAI minden állomáson kisebb 6-nál. A további fokozatok az országos átlagok függvényében: 5-6 mérsékelten aszályos év, 6-7 közepesen aszályos év, 7-8 súlyosan aszályos év, végül ha a PAI országos átlaga nagyobb 8-nál rendkívül súlyosan aszályos az év. Ebbe a legutóbbi kategóri342
