Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Az 1 993. ÉVI ASZÁLY

I. táblázat folytatása

Állomás

tiv-vui

(°C)

n

PX-VIII

(mm)

^max

(d)

H/H

PAI

(°C/100 mm)

T

(év)

63.

Tiszakécske

18,70

40

185

30

1,22

14,31

60

64.

Tiszaroff

18,60

37

210

28

1,10

11,55

28

65.

Tokaj

18,30

25

249

23

1,00

8,17

20

66.

Túrkeve

18,72

41

225

27

1,12

11,04

19

67.

Vác

18,14

•35

235

23

1,08

9,41

18

68.

Zalaegerszeg

17,28

26

244

19

1,00

7,55

80

Országos átlag

18,03

30

268

25

1,19

9,04Az aszályt befolyásoló tényezőik alakulása

A léghőmérsékleti viszonyokról az április-augusztusi öthavi középhőmérséklet (1. ábra) és a nyári hőségnapok területi eloszlása (2. ábra) nyújt képet. Látható, hogy az Alföld ezúttal is mennyivel melegebb volt, mint az ország más vidékei. Az országos területi átlag mindkét jellemzőt tekintve jóval a sokévi középérték felett van. Különösen a májusi és az augusztusi középhőmérséklet haladta meg a szokásos értéket. Összességében azonban 1993-ban nem volt olyan meleg, mint 1992-ben.

A csapadékviszonyokat egyrészt az 1992. október-1993. augusztus közötti 11 hónapos időszak súlyozott csapadékösszegének területi eloszlásával (3. ábra), másrészt az 1993. június 16-a és augusztus 15-e közötti 60 nap leghosszabb csapadékszegény időszakának területi eloszlásával (4. ábra) szemléltetjük. A legkevesebb csapadék az Alföld középső térségében hullott, a csapadékszegény (gyakorlatilag csapadékmentes) időszak az Alföld déli részén tartott a legtovább. A súlyozott csapadékösszeg országos átlaga pontosan ugyanannyi, mint 1990-ben és 1992-ben.

Az októbertől augusztusig teijedő 11 hónapos időszak havi csapadékairól-az Alsó-Tisza vidék példáján keresztül-az 5. ábra tájékoztat. A csapadék havi mennyisége - novembertől kezdve - egyik hónapban sem érte el a sokévi átlagot. Feltűnő a rendkívül csekély januári és februári csapadék, de a legnagyobb anomáliát május mutatja, ugyanis ekkor- a közel 60 mm-es sokévi középértékkel szemben- csak 8 mm csapadék hullott. Szokatlanul száraz volt a június is, így már a nyár elején súlyos aszály alakult ki, mely a szárazságot viszonylag jól tűrő kalászos gabonákat is erősen megviselte. A kedvezőtlen időjárási helyzetet a júliusi és az augusztusi csapadékhiány tetőzte be. Szerencsére július 15. és 26. között országos esők voltak (20-30 mm), melyek megszakították a június közepétől tartó csapadékmentes időszakot, s így megakadályozták a még súlyosabb aszály kialakulását.

321