Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI mentén árvíz idején fölfakadó vizet is belvíznek tekintjük, hiszen ebben az esetben tulajdonképpen az árvíz hatására megemelkedő talajvízről van szó, s csak kisebb részben a folyókból ténylegesen átszivárgó vízről.” (Pálfai 1999). Összegzés Tanulmányunkban a belvíznek mintegy félszáz definícióját ismertettük. Ez a sokféle meghatározás már önmagában is jelzi, hogy bonyolult jelenségről, nem egyszerű fogalomról van szó. A jelenség definiálása az idők során többször változott, de előfordult, hogy a belvíz fogalmát egyazon korszakban is különféleképen értelmezték. A legfőbb eltérés abban áll, hogy a definíciók egy része a belvíz fogalmát leszűkíti az árvizektől töltésekkel mentesített területen (az egykori ártéren) keletkező vizekre, s egyúttal a belvíz keletkezésében lényeges szerepet tulajdonít az árvízvédelmi töltésnek, míg a definíciók másik része az ártéren kívüli, de még alföldi jellegű, síkvidéki területen keletkező vizet is beleérti a belvíz fogalmába. Ma már ez az utóbbi álláspont az uralkodó. Ez a fölfogás hallgatólagosan azt is jelenti, hogy belvíz nemcsak az ármentesítési (töltésépítési) munkálatok megkezdése óta van, de annak előtte is létezett, csak másnak nevezték (földárjának, vadvíznek stb.), illetve nem tudták megkülönböztetni, szétválasztani az árvíztől és a mocsarak, sárrétek vizétől. A definíciók - kimondva vagy kimondatlanul - egybehangzók abban, hogy a belvíz a sík vidékek időszakos, de meglehetősen tartós és viszonylag nagy területre kiterjedő jelensége, sajátos vízfajtája. Vitatott kérdés, hogy belvíznek tekintsük-e - a felszínen szemmel láthatólag megjelenő vízen kívül - a termőtalaj vízbőségét, a talaj túlnedvese- dett állapotát is; amit főként az 1970-es évektől kezdve több definíció magában foglal? Úgy vélem, hogy ez bizonyos szóösszetételekben helytálló, például, ha a belvíz okozta agrotechnikai nehézségekről, belvízkárokról, károsodott területről van szó. Más esetekben viszont, például amikor belvízzel elöntött területről beszélünk, helyesebb, ha belvíz alatt csak a nyílt vízborítást értjük, s ettől megkülönböztetjük a károsan túlnedvesedett területet. Éles határt természetesen nem lehet vonni, mert a túlnedvesedett, to- csogós talaj és a néhány centiméteres belvízborítás közt alig van különbség, s ezek az állapotok egyik napról a másikra meg is változhatnak. Hasonló bizonytalanság tapasztalható a talajvízzel kapcsolatban is. Normális talajvízhelyzet esetén nyilván nem indokolt belvizet emlegetni, de ha a talajvíz, amit népiesen ma is többfelé „földárjának” is neveznek, a felszínre tör, vagy akárcsak erősen megközelíti a felszínt, akkor már belvíznek tekinthetjük. Mégpedig olyan belvíznek, amely „makacsabb”, nehezebben távolítható el, mint a pusztán esőből vagy hóolvadásből keletkező felszíni víz, ugyanis az ilyen talajvíz rendszerint nyomás alatt áll és állandóan utánpótlódik. Az árvizek alkalmával keletkező fakadóvíz szintén belvíz, 31
