Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai

A BELVÍZ DEFINÍCIÓI mentén árvíz idején fölfakadó vizet is belvíznek tekintjük, hiszen ebben az eset­ben tulajdonképpen az árvíz hatására megemelkedő talajvízről van szó, s csak ki­sebb részben a folyókból ténylegesen átszivárgó vízről.” (Pálfai 1999). Összegzés Tanulmányunkban a belvíznek mintegy félszáz definícióját ismertettük. Ez a sokféle meghatározás már önmagában is jelzi, hogy bonyolult jelen­ségről, nem egyszerű fogalomról van szó. A jelenség definiálása az idők so­rán többször változott, de előfordult, hogy a belvíz fogalmát egyazon kor­szakban is különféleképen értelmezték. A legfőbb eltérés abban áll, hogy a definíciók egy része a belvíz fogal­mát leszűkíti az árvizektől töltésekkel mentesített területen (az egykori árté­ren) keletkező vizekre, s egyúttal a belvíz keletkezésében lényeges szerepet tulajdonít az árvízvédelmi töltésnek, míg a definíciók másik része az ártéren kívüli, de még alföldi jellegű, síkvidéki területen keletkező vizet is beleérti a belvíz fogalmába. Ma már ez az utóbbi álláspont az uralkodó. Ez a fölfo­gás hallgatólagosan azt is jelenti, hogy belvíz nemcsak az ármentesítési (töl­tésépítési) munkálatok megkezdése óta van, de annak előtte is létezett, csak másnak nevezték (földárjának, vadvíznek stb.), illetve nem tudták megkü­lönböztetni, szétválasztani az árvíztől és a mocsarak, sárrétek vizétől. A definíciók - kimondva vagy kimondatlanul - egybehangzók abban, hogy a belvíz a sík vidékek időszakos, de meglehetősen tartós és viszonylag nagy területre kiterjedő jelensége, sajátos vízfajtája. Vitatott kérdés, hogy belvíznek tekintsük-e - a felszínen szemmel látha­tólag megjelenő vízen kívül - a termőtalaj vízbőségét, a talaj túlnedvese- dett állapotát is; amit főként az 1970-es évektől kezdve több definíció ma­gában foglal? Úgy vélem, hogy ez bizonyos szóösszetételekben helytálló, például, ha a belvíz okozta agrotechnikai nehézségekről, belvízkárokról, károsodott területről van szó. Más esetekben viszont, például amikor bel­vízzel elöntött területről beszélünk, helyesebb, ha belvíz alatt csak a nyílt vízborítást értjük, s ettől megkülönböztetjük a károsan túlnedvesedett terü­letet. Éles határt természetesen nem lehet vonni, mert a túlnedvesedett, to- csogós talaj és a néhány centiméteres belvízborítás közt alig van különbség, s ezek az állapotok egyik napról a másikra meg is változhatnak. Hasonló bizonytalanság tapasztalható a talajvízzel kapcsolatban is. Nor­mális talajvízhelyzet esetén nyilván nem indokolt belvizet emlegetni, de ha a talajvíz, amit népiesen ma is többfelé „földárjának” is neveznek, a felszín­re tör, vagy akárcsak erősen megközelíti a felszínt, akkor már belvíznek te­kinthetjük. Mégpedig olyan belvíznek, amely „makacsabb”, nehezebben tá­volítható el, mint a pusztán esőből vagy hóolvadásből keletkező felszíni víz, ugyanis az ilyen talajvíz rendszerint nyomás alatt áll és állandóan utánpótlódik. Az árvizek alkalmával keletkező fakadóvíz szintén belvíz, 31

Next

/
Thumbnails
Contents