Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai I. táblázat folytatása Állomás hv-vm (°C) n l'x-vm (mm) ^max (d) H/H PAI (°C/100 mm) T (év) Szeged 19,0 40 286 32 1,40 10,24 25 Szeghalom 19,2 42 214 22 1,10 11,25 48 Szendrölád (Vilmány) 17,5 29 235 17 1,00 7,86 33 Szentes 19,3 44 219 33 1,21 12,92 70 Székesfehérvár 18,2 31 289 39 1,00 8,27 11 Szolnok 19,4 42 226 31 1,10 11,73 50 Szombathely 17,8 32 283 31 1,00 7,84 >100 Tata 18,9 37 363 33 1,10 7,08 20 Tihany 19,8 29 243 39 1,00 10,58 >100 (Tiszafüred) 19,5 41 238 30 1,32 12,11 50 Tiszakécske (Cibakháza) 19,6 43 159 33 1,00 16,37 >100 Ti szaró ff (Fegyvernek) 19,3 42 228 33 1,00 11,20 31 Tokaj (Tárcái) 18,9 34 291 27 1,00 7,90 20 T úrkeve 19,8 44 230 22 1,00 10,37 20 Vác 19,1 43 291 26 1,00 8,21 10 Zalaegerszeg 17,8 30 326 28 1,00 6,56 75 Országos átlag 18,83 37 268 29 1,15 9,92A léghömérséklet alakulása A léghőmérsékleti viszonyokról az április-augusztusi öthavi középhőmérséklet (/. ábra) és a nyári (június-augusztusi) hőségnapok számának (2. ábra) területi eloszlása nyújt képet. Látható, hogy az Alföld mennyivel melegebb volt, mint az ország más vidékei. Az 1992. év április-augusztusi időszaka középhőmérsékletének országos átlaga, tlv_vm = 18,8 °C. Ez határozottan felette van a sokévi átlagnak, de nem rendkívüli. A legnagyobb hőség július közepe és augusztus vége között alakult ki. Az augusztus havi középhőmérséklet, melynek országos átlaga meghaladta a 25 °C-t, évszázados rekordot döntött meg (Nemes 1993). 1992-ben az ország szinte minden részén sok volt a hőségnap, vagyis amikor a napi legnagyobb érték 30 °C fölé került. A nyári három hónap hőségnapjainak országos átlaga 37, ez a sokévi átlagnak több mint kétszerese. Ennél több hőségnap-az 1930 utáni éveket vizsgálva - csak 1946-ban fordult elő. 310
