Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Az 1990. ÉVI ASZÁLY

3. ábra. A talajvízállás változása Kiskunhalason

Az aszály területi eloszlása

Az aszályindex értékét 68 állomásra számítottuk ki. Az eredményeket - az aszály előfordulási valószínűségével együtt- az/, táblázatban közöljük.

Az aszály mértékét befolyásoló tényezők területi eloszlását is meghatároztuk. A léghőmérsékleti viszonyokat szemlélve (4. ábra) megállapítható, hogy az április-augusztusi középhőmérséklet (t,v.vni) az Alföldön határozottan nagyobb volt, mint az ország más tájain. A legmelegebb középső és déli részeken ez az öthavi átlag meghaladta a 18°C-ot. Nagyjából hasonló a kép a nyári (június-augusztusi) hőségnapok számát illetően is (5. ábra), mely az Alföldön a peremvidékek kivételével 30 napnál is több volt.

A csapadékviszonyokat az 1989. október 1-1990. augusztus 31. közötti időszak súlyozott csapadékösszegének (PX-vm) területi eloszlása jellemzi (6. ábra). Legkevesebb csapadék (200-as izohiéta) a Hortobágyon és Kiskun- félegyháza-Szentes térségében hullott, de nagyon kevés csapadékot kapott a 300-as vonallal határolt zóna is, azaz az Alföld középső és északi részei, valamint jelentős dunántúli területek. A leghosszabb nyári csapadékszegény (gyakorlatilag csapadékmentes) időszak (tmax) a Tiszántúl közepén és déli felén 40 napnál is hosszabb, a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon- a délnyugati határszélt kivéve - 30 nap körüli volt (7. ábra). A tartós csapadéknélküliség leginkább a Dél-Tiszántúlon esett egybe a nagy hőséggel.

Az 1989. november 1-1990. augusztus 31. közötti közepes talajvízállás (H) ugyanezen időszak sokévi (1956-80 közötti) átlagához (H) viszonyítva a 8. ábra szerinti területi eloszlást mutatja. Szembetűnő a Duna-Tisza közi erőteljes süllyedés: a vizsgált időszakban a Hátság jó részén a talajvíz szintje a sokévi átlagnál 1,5- szer mélyebben helyezkedik el. Ehhez, illetve a már évek óta nagyon alacsony vízálláshoz az 1983 óta tartó száraz periódus és többrendbeli emberi beavatkozások is hozzájárultak (Major-Neppel 1988, Major-Major-Vargay 1991).

295