Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

rendkívül meleg is (Réthly 1945-46). A háború utáni súlyos gazdasági nehézségeket nagymértékben növelte, szinte csapást mért az 1946-ban kibontakozó pénzügyi stabilizációra, hogy az aszály miatt a kalászos gabonák átlagos termésmennyiségének csak mintegy 60%-ával, a kapásoknak pedig a 70%-ával lehetett számolni (Balogh S. et al. 1986).

Az 1950. évi rossz termés zavarokat okozott az élelmiszer-gazdaságban, olyannyira, hogy 1951 elejétől be kellett vezetni a jegyrendszert. Az 1952. évi országos méretű aszály a népgazdaság ingatag helyzetét még jobban válságossá tette. Az életszínvonal 1952. évi mélypontjának kialakulásában jelentős szerepet játszott az aszályos mezőgazdasági év. 1952 folyamán és 1953 első hónapjaiban országszerte, főleg a városokban, élelmiszerhiány keletkezett (.Balogh S. et al. 1986). Az MDP KV 1952. novemberi ülése (■Gerö E. beszámolója) is nagy teret szentelt az aszály és a fagykárok által sújtott mezőgazdasági termelés értékelésének {Balogh 1976). Az 1952-es aszály kritikus időszaka (június 27-augusztus 17.) alatt a csapadék az Alföld nagy részén az átlag 10%-át sem érte el, s az átlag felét csak elenyésző kis foltokban haladta meg. A csapadékhiány mind területileg, mind mennyiségileg felülmúlta az 1935. évit {Szakács Gy.-né 1954).

Az 1960-as évtizedben több aszályos év is előfordult, de ezek súlyossága nem ért föl a korábbiakkal {Gaál 1962, Fekete 1968). Az 1967 nyarától tartó száraz időjárás 1968-ban katasztrofális következményekkel fenyegetett, a kalászosok nagy károkat szenvedtek, de szerencsére július közepétől kiadós esőzések jöttek, s megmentették a további termést.

Az 1970-es években a szárazság nem sok gondot okozott az Alföldön. 1971-ben kétségtelenül nagyon kevés csapadék hullott {Péczely 1972), de a megelőző rendkívüli árvizes-belvizes esztendő következtében-amint azt a magas talajvízszint is jelezte - a talajok kellő nedvességtartalékkal rendelkeztek. 1976-ban figyelmet érdemlő aszály volt, de az Alföldet ez kevésbé érintette {Dunay 1976).

Az 1980-as évek újból erősen aszályosnak mutatkoznak. Az aszálykár különösen 1983-ban, de az Alföld egyes részein 1984-ben is tetemes volt. Az állami gazdaságokban 1983-ban a növénytermesztés hozama az előző évihez viszonyítva 10%-kal mérséklődött {Herpay 1984), 114 termelőszövetkezetben az aszály miatti hozamcsökkenés meghaladta a 20%-ot {Lehoczky 1985). 1983-ban a növénytermesztési és kertészeti termékek bruttó termelési értéke országos viszonylatban 11,4 milliárd forinttal csökkent {Pálfai 1985). Békés megyében 1983-84-ben a két aszályos év növénytermesztésének kiesése elérte a 2,5 milliárd forintot {Koltay Zs.-né-Kovács J.-né 1985). Az 1983. év aszályos jellegét több közlemény is részletesen elemezte {Szilágyi 1984, Varga-Haszonits 1984, Pálfai 1985). Csermák-Goda-Hegedüs (1985) beszámolója a meteorológiai okok mellett a vízgazdálkodási következményekre és az aszálykár-elhárítás feladataira is kitért.

Az aszály (vizhiány) számszerűsítésével és a terméshozamra gyakorolt hatásával többek közt a Szöke-Molnár-Szalóki (1984) szerzőpáros is fog288