Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Három évszázad aszályai a Tisza-völgyben

Az aszályindex 60 éves adatsorainak statisztikai vizsgálatából állomásonként meghatároztuk az index átlagosan 25 évenként előforduló értékét. Ezek területi eloszlását, vagyis az aszályosságnak a Tisza-völgyön belüli különbségeit, a 2. ábra szemlélteti (az ábra Magyarországon kívüli részét - adathiányok miatt - közelítő módszerrel szerkesztettük). Leginkább aszályosnak a Tiszafüredtől Szegedig elterülő térség tekinthető, ahol az index értéke 10-nél nagyobb. Ez a zóna nyugat felé egy darabon átnyúlik a Duna- völgybe, keleten pedig kb. a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Mező- hegyes vonal határolja. A Tisza-völgy aszályossága láthatóan a magyarországi területeken a legerősebb. A trianoni békeszerződéssel tehát hazánk nemcsak kisebb lett, de aszályosabb országgá is vált.- A Tisza vízgyűjtő harárn Országhatár

2. ábra. Az aszályindex átlagosan 25 évenként előforduló értékének területi eloszlása a Tisza vízgyűjtőjében

A nagy aszályok káros következményeit a terméscsökkentések folytán elsősorban a mezőgazdaság érezte, de messzebb ható társadalmi-politikai következmények is előálltak. Az 1904. évi és az ezt követő 1905. évi mérsékeltebb aszály minden bizonnyal közrejátszott az ekkor kibontakozó országos méretű arató- és cséplő sztrájkokban. Az 1935. évi aszály élénk belpolitikai (országgyűlési) vitát váltott ki, s jelentős lökést adott az 1937. évi XX. törvény, az ún. öntözési törvény megalkotásához, melynek eredményeként jöttek létre az első nagyobb Tisza-völgyi öntözőrendszerek. Az 1952. évi aszálykárok, melyeket - az 1863. évi és az 1935. évi helyzethez hasonlóan - súlyos későtavaszi fagykárok tetéztek, nem kis mértékben hozzájárultak a magyar

273