Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Az aszály definíciói, befolyásoló tényezői és mérőszámai

AZ ASZÁLY BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI ÉS MÉRÖSZÁMAI

A k, koiTekciós tényező bevezetését az indokolja, hogy a párolgás és a növények vízigénye a meleg, sőt időnként fonó nyári napokon rohamosan növekszik, s ezt az április-augusztusi középhőmérséklet kellően nem tükrözi.

A csapadék-korrekciós tényező:

ahol kp - csapadék-korrekciós tényező,

Tmax - a leghosszabb csapadékszegény időszak tartama június közepe és augusztus közepe között (d), rmax - az előbbinek sokéves országos átlaga, ami 20 nap.

A k.j korrekciós tényező bevezetésére azért van szükség, mert a nyári csapadékok időbeli eloszlása nagyon szeszélyes, s így viszonylag nagyobb havi összegek mellett is előfordulhatnak hosszú csapadékmentes vagy csapadékszegény időszakok, amelyek tartama alatt a talaj vízkészlete túlságosan kiméiül, s a növényzet súlyosan károsodik. Ez annál is könnyebben bekövetkezik, mert a csapadékszegény időszakban rendszerint nagy a hőség. Ilyen szempontból a legtöbb növényfaj számára kb. a június közepétől augusztus közepéig terjedő 60 nap a legkritikusabb. Csapadékszegény időszaknak az tekinthető, amelyen belül nincs, vagy csak egészen kis mennyiségben hullik eső (egymást követő napokon összesen legfeljebb 5-6 mm).

A talajvízviszonyok számításba vétele:

ahol kgw - talajvizes korrekciós tényező,

H - a talajvízszint közepes mélysége a terepszint alatt a november-augusztusi időszakban (m),

H - az előbbinek az adott helyen érvényes sokévi átlaga (m).

A kgw konekciós tényezőt síkvidéki területek esetében kell alkalmazni. Itt ugyanis a talajvíztükör helyzete (a megelőző évek időjárásától függő periodikus ingadozása) is számottevően befolyásolja a termőtalaj nedvességi állapotát s a növények vízellátottságát. A talajvízszint terep alatti mélységét a helyi domborzati és földtani viszonyok eleve behatárolják, ezért ennél a korrekciónál nem lenne helyes a tárgyévi értéket az országos átlaghoz viszonyítani. A talaj- vízszint-észlelés bizonytalanságai miatt célszerű a vizsgált meteorológiai állo(3)

(4)

261