Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai

A BELVÍZ DEFINÍCIÓI Oroszlány István (1965) szerint „A csapadékból akkor keletkezik felszí­ni víz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel elnyelni az esőt, ahogyan az ráhull, mivel már telített, esetleg fagyott, és ezért képtelen több vizet befo­gadni. A talajba be nem szivárgó víz rövid helyszíni tározódás után moz­gásba jön, s az esésvonal irányába folyva, a mély tereprészeken összegyű­lik. A mély fekvésű területekre összefolyt nagyobb vízmennyiség a csapa­dék megszűnte után sem tud időben a talajba szivárogni, károkat okoz. A terepmélyedésekben összegyűlt, s ott károkat okozó felszíni vizeket a régi hazai szóhasználat szerint belvizeknek nevezik. A szó arra utal, hogy e vi­zek nem távolról érkező árvizekből származnak, hanem főleg csapadékból keletkezett és a talajba nem szivárgott helyi vizekről van szó.” Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek (1965) a síkvidéki területek vízrendezését tárgyaló fejezete így kezdődik: „Az ország síkvidékein a te­repadottságok következtében lefolyástalan területeken, az úgynevezett bel­vízrendszerekben, időszakosan csapadékvízből, talajvízből, forrásvízből, vagy fakadóvízből származó káros vizek gyűlnek össze. Ezek hátrányosan befolyásolják a biztonságos termelési viszonyokat. A káros vizek keletke­zési helyük szerint lehetnek külvizek és belvizek. Külvíznek nevezzük a belvízrendszer területére kívülről érkező vizeket. Ezeket legtöbbször a bel­vízrendszer magasabb részein keletkezett vizekkel együtt övcsatornában fogjuk fel és a belvizektől elkülönítve - lehetőleg gravitációsan - a befoga­dóba vezetjük. Belvizek a belvízrendszer területén belül keletkezett káros vizek, amelyeket a terep legmélyebb részén létesített csatornahálózattal ve­zetünk a befogadóhoz. A befogadó vízállásától függően a belvizet abba gra­vitációsan vagy szivattyús átemeléssel juttatjuk be.” A Vízügyi Közlemények 1967. évi 1. füzetében több tanulmány jelent meg az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízről. A tanulmányok elé írt rövid bevezető tisztázni igyekszik a belvíz fogalmát, s arról a következőket tartalmazza: „Vízgazdálkodásunk történetében Beszédes József választotta szét először a domborzatilag egységes vízgyűjtőterület felszíni vizeit belvízre és külvízre. Az elnevezés tartalmának különösen az ármentesítések nagy munkáját követő évtizedekben — vízrendezéseink csúcskorszakában - volt komoly jelentősége. A belvíz fogalmának az az értelmezése, ahogyan azt Kenessey 1930-ban meg­határozta, olyan mértékű szűkítést jelentett, amelynek hatása még ma is fölis­merhető síkvidéki vízgyűjtőinken a műszaki berendezések színvonalának kü­lönbözőségében is. Amikor a síkvidéki vízrendezésről, mint az egységes vízgazdálkodás szer­ves részéről beszélünk, gyakran a belvízgazdálkodás kifejezést alkalmazzuk. Ebben már nemcsak a belvízzel kapcsolatos tevékenységek bővülése, hanem a hagyományos fogalom bővítésének igénye is jelentkezik. Vitathatatlan a belvíz szoros kapcsolata az ármentesítésekkel, de indokolatlan ma már a kiilvizektől való szétválasztása. Az elnevezés megtartását a síkvidéki területek sajátos hid­25

Next

/
Thumbnails
Contents