Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI Oroszlány István (1965) szerint „A csapadékból akkor keletkezik felszíni víz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel elnyelni az esőt, ahogyan az ráhull, mivel már telített, esetleg fagyott, és ezért képtelen több vizet befogadni. A talajba be nem szivárgó víz rövid helyszíni tározódás után mozgásba jön, s az esésvonal irányába folyva, a mély tereprészeken összegyűlik. A mély fekvésű területekre összefolyt nagyobb vízmennyiség a csapadék megszűnte után sem tud időben a talajba szivárogni, károkat okoz. A terepmélyedésekben összegyűlt, s ott károkat okozó felszíni vizeket a régi hazai szóhasználat szerint belvizeknek nevezik. A szó arra utal, hogy e vizek nem távolról érkező árvizekből származnak, hanem főleg csapadékból keletkezett és a talajba nem szivárgott helyi vizekről van szó.” Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek (1965) a síkvidéki területek vízrendezését tárgyaló fejezete így kezdődik: „Az ország síkvidékein a terepadottságok következtében lefolyástalan területeken, az úgynevezett belvízrendszerekben, időszakosan csapadékvízből, talajvízből, forrásvízből, vagy fakadóvízből származó káros vizek gyűlnek össze. Ezek hátrányosan befolyásolják a biztonságos termelési viszonyokat. A káros vizek keletkezési helyük szerint lehetnek külvizek és belvizek. Külvíznek nevezzük a belvízrendszer területére kívülről érkező vizeket. Ezeket legtöbbször a belvízrendszer magasabb részein keletkezett vizekkel együtt övcsatornában fogjuk fel és a belvizektől elkülönítve - lehetőleg gravitációsan - a befogadóba vezetjük. Belvizek a belvízrendszer területén belül keletkezett káros vizek, amelyeket a terep legmélyebb részén létesített csatornahálózattal vezetünk a befogadóhoz. A befogadó vízállásától függően a belvizet abba gravitációsan vagy szivattyús átemeléssel juttatjuk be.” A Vízügyi Közlemények 1967. évi 1. füzetében több tanulmány jelent meg az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízről. A tanulmányok elé írt rövid bevezető tisztázni igyekszik a belvíz fogalmát, s arról a következőket tartalmazza: „Vízgazdálkodásunk történetében Beszédes József választotta szét először a domborzatilag egységes vízgyűjtőterület felszíni vizeit belvízre és külvízre. Az elnevezés tartalmának különösen az ármentesítések nagy munkáját követő évtizedekben — vízrendezéseink csúcskorszakában - volt komoly jelentősége. A belvíz fogalmának az az értelmezése, ahogyan azt Kenessey 1930-ban meghatározta, olyan mértékű szűkítést jelentett, amelynek hatása még ma is fölismerhető síkvidéki vízgyűjtőinken a műszaki berendezések színvonalának különbözőségében is. Amikor a síkvidéki vízrendezésről, mint az egységes vízgazdálkodás szerves részéről beszélünk, gyakran a belvízgazdálkodás kifejezést alkalmazzuk. Ebben már nemcsak a belvízzel kapcsolatos tevékenységek bővülése, hanem a hagyományos fogalom bővítésének igénye is jelentkezik. Vitathatatlan a belvíz szoros kapcsolata az ármentesítésekkel, de indokolatlan ma már a kiilvizektől való szétválasztása. Az elnevezés megtartását a síkvidéki területek sajátos hid25
