Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály definíciói, befolyásoló tényezői és mérőszámai
AZ ASZÁLY DEFINÍCIÓI, BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI ÉS MÉRŐSZÁMAI Az aszály befolyásoló tényezői és mérőszámai Az aszályt befolyásoló tényezők Természeti tényezők Az aszályt lényegében meteorológiai okok idézik elő, az aszály kialakulásában a meteorológiai tényezők kiemelkedő szerepet játszanak. Mindenekelőtt a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása számít. A növényzet számára a tenyészidőszak alatt (különösen a vízigényes fejlődési fázisban) lehullott csapadék a döntő, de az őszi-téli felhalmozódási időszak csapadéka is fontos, ugyanis ennek jó része a talajban raktározódik. Az aszály kialakulásában a csapadék, illetve a csapadékhiány mellett másik fontos meteorológiai tényező a levegő párologtató-képessége, mely leginkább a hőmérséklettől függ, de némiképp más körülmények (napfénytartam, szélsebesség stb.) is befolyásolják. Hazai tapasztalatok szerint a legsúlyosabb aszály akkor alakul ki, ha a nyári hosszú csapadékmentes vagy csapadékszegény időszak nagy hőséggel párosul. Minél vastagabb a talaj termőrétege és minél porózusabb a talaj, annál több - a növény számára fölvehető (hasznosítható) - vizet tud befogadni és tárolni. Tehát az aszály kialakulásában, illetve hatásának enyhítésében a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai is figyelemreméltó szerepet játszanak. Ilyen szempontból a csemozjom talajok a legjobbak, míg a homoktalajok, az erősen kötött agyagtalajok és a szikesek hátrányosak. A talajban található vízmennyiséget a domborzati viszonyok és ezekkel összefüggésben a talajvíz mélysége is befolyásolja. Lejtős terepen a csapadék jelentős hányada lefolyik, nem szivárog be a talajba. Ha a talajvíz nagyon mélyen helyezkedik el, abból a növényzet nem kap vízutánpótlást, ha viszont feljebb van, - a kapilláris vízemelés következtében - érezhetően hozzájárul a növények vízfelvételéhez. Emberi tevékenységek hatása Az aszály kialakulását a természeti tényezőkön kívül bizonyos emberi tevékenységek is befolyásolják. Ezek a meteorológiai tényezőkre nem igen hatnak, bár a légkör napjainkban tapasztalható globális fölmelegedéséhez - föltételezések szerint - az ún. üvegházhatású gázok kibocsátásának emberi tevékenységekre visszavezethető növekedése is hozzájárul. Az aszály iránti érzékenységet helyileg a földhasználat módja, a termesztett növények faja, fajtája (lényegében vízigényessége), az agrotechnika, vagyis a talajművelés, a tápanyagellátás, a növényállomány sűrűsége, a 258
