Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Stratégiai jellegű kérdések
STRATÉGIAI JELLEGŰ KÉRDÉSEK se a legsürgetőbb feladat, a további stratégiai megfontolások alapja, hiszen minden törvényi kötelezettség a tulajdonhoz van kötve, és ez a pénzügyi források elnyerése tekintetében is meghatározó. Ennek a kérdéskörnek a rendezése feltétlenül összekapcsolandó a jelenleg még rendkívül feldarabolt birtoktestek egyesítésére irányuló elképzelésekkel és törekvésekkel. A vázolt feladatok törvénymódosítások nélkül nem oldhatók meg. 6. Az 1999. évi belvízvédekezés során is bekövetkezett az, ami már korábban is többször előfordult, nevezetesen, hogy a belvizek és az árvizek egyidőben léptek föl. Ez egyrészt megnövelte a belvizek mennyiségét, másrészt megnehezítette a belvízvédekezési munkát. A Tisza völgyében különösen föltűnő volt az árvízszintek nagy magassága és tartóssága, ami egy növekedési tendenciának a megnyilvánulása. Ez a probléma a Hortobágy-Berettyó vízrendszerben csúcsosodott ki, mivel a Hármas-Körös tartósan magas vízállása miatt a Hortobágy-Berettyó torkolatánál lévő árvízkaput hosszú ideig zárva kellett tartani, s ez alatt a Hortobágy-Berettyó medrébe belvizet beemelő szivattyútelepek üzemét korlátozni kellett, mert az árvízkapunál épített provizórikus szivattyúállás teljesítménye és a szükségtározók befogadó-képessége elégtelennek bizonyult, működtetésük nehézkesen ment. Hasonlóan sok gondot okozott a tartósan magas árvíz a Tisza és a Bodrog kettős szorításában elterülő Bodrogközben, ahol a földtani adottságok különösen kedveznek az árvíz által keltett nyomáshullámok teijedéséhez, a talajvizek feltöréséhez. A vázolt hatások miatt az összefüggő belvízvédelmi-árvízvédelmi rendszerek együttes, összehangolt fejlesztését is stratégiai feladatnak kell tekinteni. 7. A belvízrendezés stratégiájának kialakításánál lehetőség szerint minél szélesebb körben kell a vízgazdálkodási összefüggéseket figyelembe venni. A tapasztalatok a vízminőségi kérdésekkel való összefüggésekre is példát szolgáltattak. A Keleti-főcsatorna, mint belvízbefogadó nem funkcionálhatott, mert veszélyeztette volna Debrecen város ivóvízellátását, a belterületi talajvízfeltörések és belvizek számos helyen közegészségügyi problémát idéztek elő, mivel szennyvízszikkasztókat, szeméttelepeket „öblítettek ki”, néhány helyen az ivóvíznyerő helyeket is elszennyezték. A holtágakba, mellékágakba került belvizek vízminőségi problémákat okoztak, pl. Szentes-Szegvár térségében a Kurcán. A belvízprobléma kezelése érdekes módon még nagy tavaink vízszintszabályozásával is összefügg (a Balaton vízleeresztését mérsékelni kellett annak érdekében, hogy a Sió zavartalanabbá be tudja fogadni a Kapos vízrendszer vizeit, s így megszűnjenek a Kapos menti belvízelöntések). 8. A mostani nedves periódus nem tart örökké, ezért hiba lenne megfeledkezni a száraz, vízhiányos periódusban szükségessé váló vízgazdálkodási teendőkről, illetve az akkor működésbe lépő vízgazdálkodási rendszerekről. A belvízrendezés stratégiáját össze kell kapcsolni az aszálystratégiával, és a lehetőségekhez mérten összehangolt, egyesített, a fölösleges vizek elvezetését és a hiányzó vizek pótlását egyaránt szolgáló területi vízgazdálkodási rendszerek létrehozására és működtetésére kell törekedni. 248
