Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Stratégiai jellegű kérdések
STRATÉGIAI JELLEGŰ KÉRDÉSEK megelőzésére kell helyezni. A szűk költségkeretek miatt megnő a jelentősége a feladatok rangsorolásának, a költségkímélő módszerek alkalmazásának, a többcélú hasznosítás kínálta több pénzügyi forrás igénybevételének. A felújítási (rekonstrukciós) feladatokat a kapacitásbővítő beruházási munkák elé kell helyezni, a pénzforrásokat elsősorban ezekre célszerű fordítani. Itt is nagyon fontos a prioritások megállapítása, amelynél fő szempont, hogy a felújítás elmaradása esetén mennyire nő meg a kockázat. Fejlesztési (beruházási) munkákat, vagyis jelentősebb csatomabővítést és szivattyútelep-kapacitás növelést, csak a legindokoltabb esetben szabad elkezdeni. Szorgalmazandó viszont a belvízcsatornák öntözővíz-szállításra történő átalakítása (ahol erre igény és lehetőség van), továbbá a belvízvédekezés korszerű technikájának megteremtése. A síkvidéki vízrendezés fejlesztését a teljes vízgazdálkodási, sőt területhasználati rendszerbe illesztve, azaz integráltan kell végezni. Az üzemeltetési és védekezési feladatok magasabb színvonalú ellátását az üzemeltetési szabályzatok korszerűsítése, a rugalmasabb, dinamikus szemléletű üzemrend kialakítása segítheti. Az üzemeltetési költségek a több célra igénybevett belvízrendszereknél megosztandók. A belvízvédekezés sikere érdekében megbízhatóbb belvízelőrejelzési módszerekre és korszerűbb technikával fölszerelt védelmi egységekre van szükség. A tulajdonosi és kezelői viszonyok átalakulása folytán a belvízvédekezési tevékenységi és felelősségi köröket újra kell szabályozni. Megnövekszik a vízügyi igazgatóságok koordináló, érdekegyeztető szerepének jelentősége és a tájékoztatás fontossága. A kutatási feladatok valós problémákra irányuljanak. Az eredmények gyakorlatba történő átültetésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A tájékoztatás során hangsúlyozandó, hogy a síkvidéki vízrendezéssel lényegében a természetes és az épített környezetet védjük, és a gazdálkodás egyik lényeges alapföltételét teremtjük meg, tehát nem öncélú vízügyi tevékenységről van szó. Megjelent a Vízpart 1994. évi 7. számában. 242
