Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A mértékadó belvízhozam meghatározása
A MÉRTÉKADÓ BELVÍZHOZAM SZÁMÍTÁSA LEFOLYÁSI ÉS ELÖNTÉS1 ADATOKBÓL 7j - a vízelvezetés hatásfoka; A - a bázisvízgyűjtő területe [m2], t - levezetési idő [d]. A számítás következő lépéseként a lefolyási növekményt hozzá kell adnunk a mért napi lefolyási csúcshoz. így kapjuk meg a számított (szintetizált) lefolyási csúcsot, az Rd maY-ot. Tehát: 7? — R' 4- R" JV max ,xd max ' Ivd max • (2) Ha valamelyik évben két vagy több kiugróan nagy belvízhullám is volt, akkor ezek mindegyikét szemügyre kell venni, s indokolt esetben (pl. ha különböző évszakra esnek) megvizsgálni. Az adott évre jellemzőként azt a belvízhullámot fogadjuk cl, amelyiknél az R ’jmax+ R ”</mar összeg a legnagyobb. A fentiek szerint minden évre kiszámított Rdmax értékek alkotják azt az adatsort, melyet statisztikai vizsgálat alá kell vetni. A tapasztalati eloszlás- függvényhez rendszerint a gamma-eloszlás vagy az exponenciális-eloszlás illeszthető legjobban. A megszerkesztett eloszlási görbéről, valamely kiválasztott előfordulási valószínűségnél (/?%) leolvashatjuk a keresett lefolyási értéket, R(Pf max, melyet - a tervezés során praktikusabban használható m3/s-km2 mértékegységre átszámítva - a mértékadó fajlagos belvízhozam alapértékének nevezünk, és q^mav-al jelölünk. Tehát ÓLdmax = 1 1.57 Rdmax, 0) A tervezési gyakorlatban általában, vagyis átlagos nagyságú és értékű síkvidéki területek esetében, a p=10%-os előfordulási valószínűségű (10 éves visszatérési idejű) belvízhozamot tartják mértékadónak. A nagyobb műtárgyakat célszerű p=4-5%-os valószínűségű, esetleg még ritkábban előforduló vízhozamra méretezni, viszont 10 km2-nél kisebb vízgyűjtőn és értéktelenebb területeken megfelelő lehet a p=20-25%-os valószínűségű vízhozam is (KVM 1988) Megemlítjük, hogy a mértékadó fajlagos belvízhozam alapértékénck meghatározásához kidolgoztunk egy - ugyancsak mért lefolyási és elöntési adatokon nyugvó - egyszerűsített, gyors eljárást is, s ezzel az Alföld összes belvízi tájegységére kiszámítottuk a p=10%-os előfordulási valószínűségű fajlagos belvízhozam értékét (Pádfai 1988a). Ezek azonban csak hozzávetőleges tájékozódásra, s nem méretezésre szolgálnak. 221