Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvíz előrejelzése

A BELVÍZ ELŐREJELZÉSE ressziós vizsgálata alapján olyan összefüggéseket dolgoztunk ki, amelyek a talajt érő vízterhelés mutatója és a vízbefogadó-képességi mutató meghatáro­zása útján alkalmasak a téli-tavaszi maximális elöntés közép- és rövidtávú előrejelzésére, valamint a nyári maximális elöntés tájékoztató jellegű rövid­távú előrejelzésére (Pálfai 1983, 1984). A középtávú előrejelzési eljárással az 1980-as években több alkalommal készítettünk belvizi előrejelzést, ezek azonban inkább csak tájékoztató és figyelemfelhívó jellegűek voltak. A belvízindex felhasználása előrejelzésre A belvízindexet az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás értékelése kap­csán munkáltuk ki (Pálfai 1992). Az index egy olyan relatív mutatószám, amelynek a számlálójában a téli félév (október-március) csapadékösszege szerepel, a maximális hóvastagság szerint bizonyos módon korrigálva, neve­zője pedig az október havi közepes talajvíz szintjének a sokéves átlagtól va­ló eltérését és a talajfagy lehatolási mélységét fejezi ki. Az index számértékei a belvizesség különböző fokozatait az alábbiak szerint jelzik: 0,5-nél kisebb - belvízmentesség, 0,5-1,0 között - csekély belvíz, 1.0- 2,0 között - közepes belvíz, 2.0- 3,0 között - nagy belvíz, 3,0 fölött - rendkívüli belvíz. Az index segítségével történő „belvíz-előrejelzés” lényege, hogy az előre­jelzés időpontjában ismert tényezőket behelyettesítjük az index számítási képletébe, az előttünk álló, még nem ismert tényezőket pedig három változat­ban vesszük föl, mégpedig 10, 50 és 90%-os előfordulási valószínűségű csa­padékösszegekből kiindulva. A maximális hóvastagság és a talajfagy értéke­it a csapadékösszeg függvényében vesszük figyelembe. Például, ha az előre­jelzést január első napjaiban végezzük, akkor mint ismert adat rendelkezé­sünkre áll a megelőző év októberi talajvízállása, illetve annak a sokévi átlag­hoz viszonyított arányszáma, továbbá az október-december közötti három­havi csapadékösszeg. A többi tényezőt a január-márciusi háromhavi csapa­dékösszeg három változatban föltételezett adatai alapján vesszük számításba. Maga az eljárás tulajdonképpen nem igazi előrejelzés, hiszen egy kiala­kulóban lévő, féligmeddig már ismert hidrológiai folyamat folytatódásának lehetséges változatait adjuk meg, ami megkönnyíti a védekezési apparátus felkészülését, mérlegelési lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy az ország egyes tájegységeiben milyen mértékű belvízre kell felkészülni. Ezt a módszert az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a 90- es évek első felében dolgoztuk ki (AT1VÍZIG 1993), majd 1996-tól üzem­szerűen is alkalmazzuk. Kezdetben Magyarország 18—20 síkvidéki tájegy­194

Next

/
Thumbnails
Contents