Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Belvíz a települések belterületén Felhőszakadás Orosházán 2001. július 23-24-én párját ritkító felhőszakadás volt Orosházán. A helyi lakosok elmondása és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatainak egybehangzó tanúsága szerint az esőzés 23-án este hat óra tájban kezdődött, s - erősen váltakozó intenzitással - 24-én délelőtt kilenc óráig tartott. Az ATIVIZ1G szivattyútelepénél lévő OMSZ-állomáson (a város déli határában), 15 óra leforgása alatt példátlan mennyiségű, 154 mm-nyi (!) csapadék hullott. Ez a sokévi átlagos július havi csapadéknak több mint kétszerese. A város északkeleti határában található Mágocséri szivattyútelepnél ezen két nap alatt 134 mm csapadékot mértek. A tulajdonképpeni felhőszakadás két „felvonásban” játszódott le. Először 23-án 18-19 óra között, amikor egyetlen óra alatt közel 50 mm, másodjára pedig 24-én 5 és 7 óra között, amikor két óra alatt 80 mm eső zúdult a városra. Ilyen szélsőséges csapadéktevékenység Orosházán a meteorológiai észlelések kezdete, azaz 1890 óta még nem fordult elő. A csapadékból keletkező s elvezetendő vízmennyiség meghatározása, ilyen jellegű mérések hiányában, csak feltételezésekkel lehetséges. Figyelembe kell vennünk, hogy a kiadós júniusi, majd a július eleji „előkészítő” esők a talaj legfelső rétegét elég jól beáztatták, s jelentősen csökkentették a talaj ilyenkor szokásos vízbefogadó-képességét, továbbá, hogy a csapadékintenzitás a leghevesebb esőzés időszakában jócskán meghaladta a talaj víznyelő-képességét. Ilyenformán nem csak a beépített területek és a burkolt felületek, hanem a „zöld” területek is jórészt vízzáró felületként viselkedtek. Ezért a lehulló csapadéknak az esőzés tartalma alatt be nem szivárgó hányadát 0,6-ra becsülhetjük. Ha a 15 óra alatt lehulló csapadékot területi átlagban 140 mm-re vesszük, akkor a felszínen keletkező víz- mennyiség 84 mm-re adódik, ami más mértékegységben - egyenletes időbeni eloszlással számolva - hektáronként 15,5 1/s vízterhelést jelent. Az érintett vízgyűjtő terület (a városnak a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól délre fekvő része) kb. 650 hektár, így elméletileg mintegy 10 m3/s vízhozam elvezetéséről kellett volna gondoskodni. Ekkora vízhozamot a város csapadékvíz-elvezető hálózata nyílván nem bírt maradéktalanul elvezetni (még jóval kevesebbet sem bírt volna), hiszen a főgyűjtők 2-3 1/s hektáronkénti vízhozamra vannak hidraulikailag méretezve, nem is beszélve arról, hogy a vízelvezető rendszer - a csatornák és az átereszek feliszapoltsága, a sok utcában még hiányzó árkok, valamint a különféle vízfolyásgátló akadályok miatt - ténylegesen még ennyire sem volt képes. Törvényszerű tehát, hogy városszerte komoly vízelöntések alakultak ki. Becslésünk szerint július 25-én a reggeli órákban közel félmillió köbméter víz borította a várost. 178
