Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
A VÍZELVEZETÉS HELYZETE OROSHÁZA BELTERÜLETÉN kezelői jogát - a fenntartási kötelezettséggel együtt - célszerű lenne szaküzemmémökségnek átadni. A nyílt szelvényű csatornák és a hozzájuk tartozó átereszek fenntartását - önkormányzati koordinációval - megfelelő célgépekkel ellátott szervezet végezhetné, a lakosság tevékeny közreműködésével. A koordináció nagyon fontos, mert a fenntartási munka eredményességét egy rövid csatornaszakasz, vagy akár egyetlen áteresz kihagyása is teljesen leronthatja. A lakosság bevonása nélkülözhetetlen, mert csak ezzel lehet elérni, hogy mindenki érdekelt legyen e csatornák rendbentartásában. Mivel a fenntartási munkák hosszú évek, sőt évtizedek óta elmaradtak, a legtöbb helyen először felújítási jellegű munkákra volna szükség. A nyílt csatornáknál a rendkívül kis szintkülönbségek miatt különös figyelmet kell fordítani a folyamatos fenékesés megteremtésére, az átereszek megfelelő küszöbszintjére. Ha megvan a folyamatos esés, akkor még kisebb csatorna- méretek esetén is levonul a víz, legföljebb lassabban és átmeneti elöntések után. Jelentősebb felújítási munkát kell végezni a Csengeti úti csatornán, a Temető-ároknál, a Szulalaposi-csatomán és a Keleti övároknál. A felújítási munkákkal párhuzamosan a csatornák menti terep rendezését is célszerű elvégezni, nagyobb gondot fordítva a járdák, az előterek és az úttest keresztmetszetének megfelelő esésben való kialakítására. A Makói úton, a Szulalaposi-csatoma végénél (a régi szivattyúállás helyén), egy új, korszerű, automatikus üzemű szivattyúállás létesítése szükséges, amelynek segítségével a város nyugati és középső részéről érkező vizeket minden időben továbbítani lehetne az Orosházi szivattyútelep felé, illetve a végleges formában megépítendő Bónumi tározóba. A zárt szelvényű csapadékvíz-elvezető hálózat legszűkebb keresztmetszetét, vagyis a CS-2-0 csatornának a Szabadság tér és a Szabó Dezső utca közötti szakaszát, föl kellene oldani. Az itteni régi csatorna állapotvizsgálata alapján lehet eldönteni, hogy helyén egy nagyobb átmérőjű csatorna építése, vagy egy másik nyomvonalon tehermentesítő csatorna létesítése indokolt. A keleti városrész csapadékvíz-elvezetési helyzetén nehéz javítani, mert a bajok fő oka a magas talajvízállás, amit egyszerű csatornázással nem lehet lejjebb szállítani. A talajvízszint süllyesztésének a talajcsövezés (a drénezés) a hatékony módja. Ennek korszerű módszerei a külterületi meliorációs munkáknál kialakultak, belterületi alkalmazására azonban kellő tapasztalataink nincsenek, ezért ez a megoldás kísérletképpen jöhet szóba. A domborzati adottságokból következően a talajcsőhálózattal lesüllyesztett vízszint állandó szivattyús átemelést igényel, ami jelentős üzemelési költséggel jár. Tekintettel arra, hogy a keleti városrészben a jelenlegi vízviszonyoknál sokkal kedvezőtlenebb helyzet is előállhat (a talajvíz a felszín közelébe, sőt helyenként a felszín fölé is kerülhet), erősen meggondolandónak tartjuk ennek a területnek a további beépítését. A feltöltött vízállásos területen és a még szántóföldi művelés alatt álló területeken erdőt telepítve, idővel a talajvízszint számottevő süllyedését érhetnénk el természetes úton. A kedvezőtlen vízviszonyok javítása céljából a szennyvizek szikkasztását teljes 169
