Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A zárt szelvényű csatornahálózat kiegészítéseként nyílt szelvényű csatornák segítik a terület víztelenítését, de csak akkor, ha megfelelően karban vannak tartva. Az Aradi-I lonvéd-Csapó Mihályné utcán haladó nagy méretű nyílt csatorna rendezetlen, elhanyagolt állapotú, náddal, sással erősen be van nőve. A kapubejárók alatti átereszek átmérője megfelelő, de némelyike a fenékig le van falazva! A csatornát a fenékszint közelében több helyen különféle csővezetékek keresztezik. Itt-ott szennyvízbevezetésre utaló nyomok találhatók. E csatorna a vízelvezetésben alig játszik szerepet, a környezetet viszont elcsúfítja. Valószínű, hogy a zárt szelvényű csatornák is több helyen föl vannak iszapolódva, mivel karbantartásukat évtizedek óta elhanyagolták. A város keleti részén zárt szelvényű csatornahálózat nincs, a nyílt csatornák összefüggő nagyobb hálózatot nem alkotnak. A csapadékvizek befogadója az 1970-es évek végén létesített Keleti övárok, amely nagy szelvényű, de elég kicsi az esése. Fenékszintje a talajvízszint alatt van. Náddal, sással, egyéb vízi növényzettel hosszú szakaszokon be van nőve, különféle hulladékokkal (farönkök, gumiabroncsok stb.) teledobálták, néhány helyen gyalogátkelés céljából a csatorna fenekét áttöltötték. Az övárkot a Lázár Vilmos úti szakaszon rendezetlen depónia kíséri. Az övároknak a város területéről érkező csapadékvizeken kívül a kelet felől ide igyekvő belvizeket is be kell fogadni, és tovább kell vezetni. Le kellene szállítania a talajvíz szintjét is. Ezt a funkciót az Orosházi szivattyútelep állandó üzemelése mellett tudja betölteni, de csak az övárok alsó 600-800 m-es szakaszán. A Keleti övárokba három mellékcsatoma torkollik nyugati irányból: az Eötvös József utcai, a Dózsa György úti és a Mohács utcától délre húzódó csatorna. E csatornáknak az esése igen kicsi, a kapubejárók alatti átereszek itt is szűkek, jórészt fel vannak iszapolódva, helyenként teljesen eldugulva. Ilyenformán e csatornák csak mint szikkasztó árkok működnek. E városrészben még a kis mélységű csatornák fenekén is meg-megcsillan a talajvíz, melynek jelenlétét a sajátos vízi növényzet mindenütt jelzi. A magas talajvíz miatt a csatornák nem tudnak kiürülni és kiszáradni, ez fenntartásukat nehezíti, a vízi növényzetnek viszont kedvező életteret nyújt. A vízi növényzet elburjánzását a csatornákba vezetett szennyvizek még jobban elősegítik. Az egész városon belül a keleti városrész tekinthető csapadékvíz-elvezetés szempontjából a legkedvezőtlenebb adottságúnak. A kedvezőtlen helyzetet - különösen a Nagyatádi telepnek nevezett részen - az alacsony fekvés, a kötött, iszapos-agyagos talaj és a magas talajvíz idézi elő. Csapadékvíz-elvezetési (belvízvédekezési) tapasztalatok Orosháza térségében az eddigi legnagyobb vízelöntések 1942 márciusában alakultak ki (Pálfai 1992). A télen felhalmozódott hatalmas mennyiségű hó hirtelen elolvadt, az amúgy is igen magas talajvíz által telített és mé167
