Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Belvíz a települések belterületén

A VÍZELVEZETÉS HELYZETE OROSHÁZA BELTERÜLETÉN

5. ábra. Orosháza környéki belvízrendszerek (75: Dögös-Kákafoki, 77: Kurcai, 79: Tisza-Maroszugi, 80: Sámsoni belvízrendszer)

Az Aranyadéri-föcsatomát az 1980-as évek elején Orosházáig meghosz- szabbították, és itt, a város déli határában, 1983-ban egy nagy teljesítményű (3,5 mVs) szivattyútelepet építettek. A szivattyútelepre a belterületi vizek a Szulalaposi-csatomán és a Keleti övárkon keresztül jutnak, de itt kell átemelni az Orosháza-Medgyesbodzási-csatomán érkező belvizeket is. Vízkormányzó műtárgyak segítségével megoldható, hogy a szivattyútelep szükség esetén teljes kapacitásával a város csapadékvizeinek átemelését végezze, eközben a Medgyesbodzás felől levonuló belvizek Pusztaföldvár határában, az itteni víztározókban tarthatók vissza. Az Aranyadéri-föcsatomába emelt vizek a Sámson-Apátfalvi-fócsatornán keresztül a Marosba jutnak. A szóban lévő városrész csapadékvizeit és a környék belvizeit régebben a Bónumi-csatomán, a Sóstói-főcsatornán, majd a Pusztai esésnövelő szivaty- tyútelepeken keresztül lehetett a Sámson-Apátfalvi-főcsatomába vezetni. Ma a Bónumi-csatoma csak a délnyugati városszél vizeit fogadja be, itt vezetik ki a városból a tisztított szennyvizet is.

A város nagyszénási határának és az Orosházához tartozó Kiscsákó területének vizeit a Dögös-Kákafoki belvízrendszer, illetve annak főcsatornája fogadja be, és vezeti - a Szarvas-Békésszentandrási holtágon keresztül - a Hármas-Körösbe.

163