Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
A VÍZELVEZETÉS HELYZETE OROSHÁZA BELTERÜLETÉN Hidrometeorológiai viszonyok A vízelvezetési kérdések tisztázása céljából a csapadékviszonyok és a talajvízviszonyok vizsgálatára van szükség. A csapadékviszonyok jellemzésére az orosházi meteorológiai állomás adatait dolgoztuk fel. Az 1966-1988 közötti időszakra megállapítottuk az évi legnagyobb egynapos és hatnapos időtartamú csapadékot, valamint a téli félév és a nyári félév csapadékösszegét (/. táblázat). Ha az egynapos nagycsapadék valamely évben több alkalommal is meghaladta a 30 mm-t, illetve a hatnapos nagycsapadék az 50 mm-t, akkor azokat mind feltüntettük a táblázatban. A vizsgált időszakban a legnagyobb egynapos csapadék 1988. május 22-én volt, amikor 24 óra alatt 58 mm csapadékot mértek. A hatnapos nagycsapadék maximuma 106,5 mm, mely 1970. augusztus 6-11. között alakult ki. A téli félévi maximum 318 mm (1965/66, 1969/70 és 1976/77 telén), a nyári félévi maximum 480 mm (1974-ben). A nagycsapadékok néhány kivételtől eltekintve a május-szeptember közötti időszakban hullottak le. A belterületi csapadékvíz-elvezetés szempontjából különösen az egynapos nagycsapadékok érdemelnek figyelmet. Ezek főként akkor okoznak nagy vízelöntést, ha a megelőző időszak is csapadékos volt, ugyanis ilyen esetben kicsi a talajba történő beszivárgás, és a vízelvezető hálózat is telítve van. Ilyen szituáció volt pl. az 1970. augusztus 11-i és az 1975. július 2- i nagy esők előtt. Az 1988. május 22-i nagycsapadék az előzőkkel ellentétben hirtelen jött (a megelőző napok május 7-ig visszamenőleg szinte teljesen csapadékmentesek voltak), s valószínűleg nem terjedt ki a város teljes területére ilyen mértékben, hiszen az Orosháza környéki csapadékmérő állomásokon még 20 mm-t sem mértek. Az időbeli változást vizsgálva az egynapos nagycsapadékoknál mérsékelt növekedés, a hatnaposoknál 1970 óta határozott csökkenés tapasztalható. Ugyancsak csökkenő tendencia uralkodik az 1970-es évek közepe óta a nyári félév csapadékaiban, míg a téli félévi összeg többé-kevésbé egy stabil érték körül ingadozik. Összességében azt mondhatjuk, hogy a 80-as évek időjárása az átlagosnál szárazabb, de a rövid idejű nagycsapadékok nem kisebbek, mint korábban. Szólni kell külön a téli csapadékról, amely különösen akkor okozhat vízelvezetési problémákat, ha hó formájában halmozódik fel, és a hóréteg hirtelen olvad el. Ez történt 1966 februárjában, amikor a mintegy 40 cm vastag hóréteg a gyors felmelegedés és az esők hatására hirtelen olvadt el, ráadásul a talajvíz szintje már 1965 végén nagyon magasan helyezkedett el, s ezért az olvadékvizek alig szivárogtak be a talajba. A 2. ábrán a talajvízállás változását mutatjuk be az országos talajvíz- észlelő hálózat 413. számú kútjának adataiból szerkesztve. A talajvízállás 1971 óta süllyedő tendenciát mutat, ami a fentiekben vázolt csapadékviszonyokból következik. Amennyiben újra csapadékosabbra fordul az időjárás, a talajvízszintek fokozatos emelkedésére kell számítani. 157
