Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe Magyarország belvízzel veszélyeztetett térségei Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképéről megállapíthatjuk, hogy hazánk mintegy 45 000 km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, kereken 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belviz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. A belvízzel erősen veszélyeztetett területek (4. zóna) kisebb-nagyobb foltokban szétszórva, de főleg a folyóvölgyek legmélyebb részein helyezkednek el. Összterületük 2300 km2, a teljes síkvidéki terület 5%-a. A belvízzel közepesen veszélyeztetett térség (3. zóna) az előbbiek környékére teljed ki, de jóval nagyobb területet, összesen 11 800 km2-t ölel fel. Ez a teljes síkvidéki terület 26%-a. Az ide sorolható térségek az Alföldön: mindenekelőtt a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza-Szamos köz, Szamos-Kraszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), továbbá a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság tekintélyes része, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-völgyi-föcsatoma menti sáv. A Kisalföldön a Fertő-Hansági táj tartozik ide, míg a Dunántúl többi részén csak egészen kis területek, pl. a Sárvíz mentén. A belvízzel mérsékelten veszélyeztetett 2. zóna területe 12 900 km2, ami a teljes terület 29%-a. E zónába esik többek közt a Duna-Tisza közi hátság jelentős része. Az 1980-as évek elejétől itt tapasztalható tartós talaj- vízsülylyedés miatt e térség belvízi veszélyeztetettsége csökkent, egyes részeit ma már valószínűleg az 1. zónába sorolnánk. A belvizmentes vagy belvízzel alig veszélyeztetett terület (1. zóna) 18 000 km2-t tesz ki, ami a teljes síkvidéki terület 40%-át jelenti. Ez a zóna lényegében a hátsági jellegű területeket fedi le, legnagyobb kiterjedésben a Duna-Tisza közén és a Nyírségben, de jelentős kiterjedésű a Békés-Csanádi löszháton is. Az itt fölsorolt térségekben foltszerűen erősebben veszélyeztetett területeket is találunk. A belvízi veszélyeztetettség területi mutatószáma A belvíz-veszélyeztetettségi térkép alapján bármely körülhatárolt térség (vízgyűjtő terület, közigazgatási egység stb.) belvízi veszélyeztetettségét egyetlen mérőszámmal jellemezni tudjuk, mégpedig úgy, hogy az egyes veszélyeztetettségi kategóriákhoz tartozó, az 1. táblázatban közölt relatív gyakorisági értékek alsó és felső határának középértékét területará- nyosan súlyozzuk, azaz: 0,005^ +0,075 A2 +0,150/1, + 0,400/l4 1AA d V —------------------------------------------------------100, A \ + Aj + A^ + A4 149
