Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése

A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE

Az index 1,0-nál kisebb számértékei belvízmentes téli-tavaszi időszakot, vagy csekély belvizet jeleznek. 1,0-2,0 közötti értékeknél közepes belvízről, 2,0-3,0 között nagy belvízről, 3,0 fölött rendkívüli belvízről beszélhetünk. Ezen kategóriahatárokat - több tájegységre elvégzett számítások alapján - még ellenőrizni, esetleg módosítani szükséges.

Ha eltérő belvízi veszélyeztetettségű térségek belvízindexeit egymással össze akarjuk hasonlítani, akkor azokat belvíz-veszélyeztetteségi mutatóik arányában korrigálni kell.

Számpélda a téli belvízindex meghatározására

Az 1940^12. évi belvizek hidrológiai értékelése céljából a Duna-Tisza közének Kecskemét-kiskunhalasi térségére vonatkozóan 1931-től kezdve - Boga Tamás László és Lábdy Jenő közreműködésével - kiszámítottuk a téli belvízindex értékeit. A téli félévi csapadékösszeget öt meteorológiai állomás (Jánoshalma, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Soltvadkert), a legnagyobb hóvastagságot két állomás (Kecskemét és Kiskunhalas) adataiból egyszerű középérték-képzéssel határoztuk meg. A maximális hóvastagság sokévi átlaga dmax=0,20 m.

Az októberi talajvízmélység megállapításához a következő észlelő kutak adatait használtuk föl: 828. és 829. számú (Kecskemét), 873. számú (Szánk), 874. számú (Bugac), 880. számú (Kiskunmajsa), 926. számú (Kiskunhalas), 931. számú (Harkakötöny), 935. számú (Kiskunmajsa). A nyolc kút adatának területi átlagából 0,3 m-t levontunk, mert a kutak zöme viszonylag magasabb térszínű helyekre van telepítve. Az októberi talajvízmélység sokévi területi átlaga Hx=2,30 m. Az átlagszámítást az 1956-1980 közötti egyöntetűnek tekinthető időszakra végeztük, mert az 1980 utáni adatok emberi beavatkozásokkal is befolyásolt talajvízszín-süllyedést tükröznek, az 1956 előtti adatok némelyikét pedig becsléssel kellett előállítani. A talajfagy mélységét általában a kecskeméti talajhőmérsékleti adatokból állapítottuk meg. A hiányzó adatokat a január-februári közepes léghőmérséklet és a februári talajfagy közötti hozzávetőleges kapcsolatból becsültük meg, illetve más térségek talajfagy adatait vettük alapul.

A számítások alapadatait és a belvízindex értékeit az 1931-1993 közötti évekre a I. táblázatban mutatjuk be.

A közölt adatbázis számos érdekes vizsgálat elvégzésére ad lehetőséget. Itt csak fölhívjuk a figyelmet a belvízindex 1940. és 1942. évi kiemelkedő értékeire, amelyek azt igazolják, hogy az akkori katasztrofális helyzet nemcsak a vízrendezés viszonylagos elmaradottsága, hanem a valóban rendkívüli hidrológiai körülmények miatt következett be.

132-