Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE A belvízi veszélyeztetettséget befolyásoló főbb természeti tényezők Valamely térség belvízi veszélyeztetettségét nyilvánvalóan befolyásolja a talajok nedvességi állapota. Ez - kellő számú talajnedvességi adat hiányában - hozzávetőlegesen a csapadék és a párolgás sokévi átlagával, illetve ezek viszonyszámával fejezhető ki. Lényeges befolyásoló tényező a talaj milyensége, leginkább víznyelő- és vízbefogadó-képessége, amelyek a talajhasználat módjával is összefüggnek. A talaj vízbefogadó-képességére döntően kihat a talajvíztükör elhelyezkedése, tehát ezt is figyelembe kell venni. Végül a domborzati viszonyok azok, amelyek lényeges hatással vannak a belvízi elöntések nagyságára. Kivételesen, elsősorban a Duna mentén, a folyóhatás is lényeges lehet. A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolata A belvíz-veszélyeztetettségi mutató értékét az 1961-1980 közötti éves elöntések alapján szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi térképekről határoztuk meg az Alföld 71 belvízgyűjtő egységére. Ugyanezen időszakra megállapítottuk a sokévi csapadékátlag (Q és a lehetséges párolgás (P) értékét is. Utóbbinál a szabad vízfelület párolgásának 80%-ával számoltunk. A talajadottságokat a talajok víznyelőképességével (T) fejeztük ki, melynek értékeit a Talajtani Kutató Intézet által szerkesztett, a talajok vízgazdálkodási kategóriáit ábrázoló térképről, illetve a hozzátartozó magyarázóból (Várallyai 1980) állapítottuk meg, s bizonyos korrekciós tényezőket is alkalmaztunk az erdők, a legelők és az öntözött területek arányától függően. A talajvízviszonyokat a vizsgált időszak évi legmagasabb talajvízállásainak középértékével jellemeztük (TV), de az így meghatározott területi átlagokat még megnöveltük a kapilláris zóna föltételezett vastagságával, amelyet a talaj víznyelőképességének a függvényében becslésszerűen határoztunk meg. A domborzati viszonyokat a belvízlevezetés főirányában mért átlagos terepeséssel (/) fejeztük ki. A belvíz-veszélyeztetettségi mutatót függő változónak, a befolyásoló tényezőket pedig független változónak tekintve, regresszió-vizsgálatot végeztünk, melynek eredményeként az alábbi egyenletet kaptuk: BV = -3,68 -^-0,0057 T- 0,0092 TV - 0,668 / + 9,79. A C és a P értékét mm-ben, a T tál aj paramétert mm/h-ban, a TV talajvíz-paramétert cm-ben, az 1 átlagos esést m/km-ben kell megadni, de a képletbe való behelyettesítés dimenziók nélkül értendő, mert a BV nevezetlen szám. 128
