Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése

SÍKVIDÉKI TERÜLETEINK HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA

szerkeszteni — négy kategóriát felállítva — az azonos gyakoriságú területeket elhatároló vonalakat. Az 1:500 000 méretarányú áttekintő térképen három relatív gyakorisági kategóriát (<0,05, 0,05—0,20 és >0,20) különböztettünk meg. A dunántúli területekről sajnos csak néhány év elöntési alaptérképe állt rendelkezésünkre, ezért itt be kellett érnünk egy közelítő elhatárolással.

5. ábra. Belvízjárta területek a Duna-Tisza közén

A belvízi elöntések relatív gyakoriságát ábrázoló térképen jól elkülönülnek a gyakorlatilag belvízmentes, a belvízzel közepes gyakorisággal és a belvízzel leggyakrabban elöntött területek, amelyek egyben a veszélyeztetettség különböző fokát is jelzik. A belvizek főként az Alföldet veszélyeztetik, ahol átlagosan 30-szor, 40-szer nagyobb területet önt el a víz, mint a Dunántúlon. Különösen veszélyeztetett nagyobb térségek a Felső-Tisza-kömyéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Szamos-Krasznaköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság egy része, a Körösök mente, az Alsó-Tisza vidéke, valamint a Duna-völgyi-föcsatoma menti sáv. Térképünkről megállapíthattuk, hogy hazánk mezőgazdaságilag művelt területén kb. 1,9 millió hektárt veszélyeztetnek a belvizek.

99