Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
90 ten egymáshoz viszonyítva igen nagy szélsőségeket tár elénk, a gazdaságosságot képviselő fajlagos beruházási határérték is tág határok között hullámzik. Erre való tekintettel csak óvatosan kezelhetők azok a mezőgazdasági és gazdaságossági követelmények, amelyekkel az országos szabványok a fejlesztés szükségleteit általánosságban jellemzik, /Bokor-Babos, 1956/. A korábban fölemlített Belvizrenaezési Bizottságban is végeztek gazdaságossági vizsgálatokat, de ezekkel kapcsolatban sok kérdés maradt megoldatlan /Salamin. 1956.a/. 3,4,2 Részletes vizsgálatok A belvizrendezési terveket a VIZITERV-ben az 1950-es évek közepén részletes gazdaságossági számitásokkal egybekapcsolva végezték, Ilyen alapon először a magyar-román határmenti terület vízrendezési terve, majd a Szarvasi és a Peresi Holt-Körös - ág belvizöblözetének tanulmányterve készült el /Kienitz,1955/. Az itt alkalmazott eljárás alapgondolata, hogy a gazdaságosság érdekében bizonyos mértékű belvízkárt el kell tűrni. A belvízrendszereket, illetve belvizöblözeteket - több változat megvizsgálásával - olyan fajlagos vizhozam alkalmazásával kell méretezni, amelynél a belvizvédelem költségei /K^/ és az __el nem h áritott károk /K^/ összege a legkisebb. A gazdaságossági méretezési eljárást továbbiéjlesztett,letisz- tultabb formában a VIZITERV-ben házi segédletként használták /Kienitz, 1961/. E szerint a gazdaságos kiépités meghatározása három munkarészből áll:- a belvízrendezés következtében előálló többletjövedelem megállapítása,- a belvízrendezés költségének meghatározása,- gazdaságossági számítások. A többletjövedelmet részletes számításokkal vagy segédlet felhasználásával állapíthatjuk meg. A részletes számítások sorár. - az igen munkaigény'es előkészotő m.unlálatokat /elöntés! görbe megszerkesztése, 50 éves lefolyási idősor előállítása/ követően - különböző q^, q2 ... qn fajlagos kiépítettség mellett ki
