Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
84 I j j a s /1976/ javaslatára - az Egyesült Államokban alkalmazott síkvidéki képletet elfogadva - a vizgyüjtöterületek arányának 1/6 hatványával határoztuk meg, azaz a korrekciós szorzó: ahol helyére 5000 ha-t /vagy 50 km^-t/, F helyére a tényleges vizgyüjtő terület nagyságát kell behelyettesíteni. Tájékoztatásul közöljük a korrekciós szorzó néhány értékét: setén vizháztartási számításon alapuló gyakorlati előirás figyelembevételével is meghatározható. Eszerint "a kis kiterjedésű vizgyüjtő területeken gondoskodni kell az egy óra időtartamú . nagy hevességű és viszonylag kis területre terjedő esőből származó felszini viznek egy /esetleg másfél/ nap alatti leveze té eé ről", A statisztikailag feldolgozott csapadékadatokból - ha gazdaságossági összehasonlitó vizsgálat nem készül - a kétévenként átlagosan egyszer elért vagy meghaladott értéket kell kiválasztani /Salamin. 1961/, Újabb vizsgálatok szerint a rövid idejű csapadékok orzágos viszonylatban azonos statisztikai paraméterekkel jellemezhetők /Win te r, 1972; OVH-VSZK. 1977/, azaz a 12, ábráról leolvasható esőhevességi értékek bárhol alkalmazhatók. Mivel ilyenformán a levezetendő csapadékmagasság és a levezetési idő is állandó, a fajlagos vizhozam csak s lefolyási tényezőtől függ, A lefolyási tényezőre - ehhez a számitási eljáráshoz - a szak- irodalom /Salamin, 1961/ a XXIV. táblázatban közölt értékeket 50 km^-nél 100 kmí-nél 200 kmí-nél 500 kmí-nél 1000 kmf-nél 2000 km^-nél 1,00 0,89 0,79 0,68 0,61 0,54 3,3,4 Kis vízgyűjtőn alkalmazható eljárás 2 A mértékadó fajlagos belvizhozam 10 km -nél kisebb vizgyüj tő e
