Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
80 tehát sekélyebb talajréteg tud "hcltviz"-ig kiürülni.Ezt a hatást eggyel nagyobb számú /pl. I. helyett II./ vizforgalmi kategóriába sorolással kalkulálhatjuk be. Meliorált területeknél viszont eggyel kisebb számú vizforgalmi kategóriára kell áttérni, mert a mélylazitás és az esetleges kémiai talajjavítás hatására a vizbefogadó-képesség növekszik. A XXI. táblázatban példaképpen bemutatjuk a Csongrád megye viz- rendezés-fejlesztési tervéhez készült számítások jellemző e- redményeit /Ravasz, 1976.b/. A befogadóképességet a III. és IV. kategória esetében mélylazitás föltételezésével számolták, ami cm-erként 0,5 mm többletet jelent. XXI, táblázat A táblacentrikus agronómiái móoszerrel számolt jellemző vlzház- tartási adatok Csongrád megyében /Ravasz, 1976.b/ Lefolyási alapérték Vizforgalmi Téli félévi Befogadó- ------------------------------------------------kategória vizterhelés képesség száraz öntözéses gazd. gazd. mm mm mm mm I. 247 247 0 55 II. 247 135 112 152 III. 247 95 152 182 IV. 247 65 182 202 V. 247A kiszámított lefolyási értékeket, amelyek a talaj természetes állapotára vonatkoznak, az agronómiái állapot módosíthatja. Az őszi mélyszántás tavaszi lefolyást nem eredményezhet, egyrészt mert az üreges talajállapot a teljes téli vizterhelést képes időlegesen befogadni, másrészt a nagy érdesség a viz oldalirányú [mozgását sik területen - különösen alacsony hőmérsékletnél - gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Ilyenformán a mélyszántott területek agronómiái /agrotechnikai/ állapotát kifejező agronómiái szorzó zérus.
