Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
- 60 A _[T2 értéke a csatornában való vizmozgás sebességéből és a megtett úthosszból számítható. A vizsebesség fokozatos megközelítéssel, előre fölvett csatornajellemzők segítségével határozható meg, vagy - közelítőleg az 5. ábra alapján. A csapadékviszonyok jellemzői ugyancsak eltérnek a téli-tavaszi, a nyári és az őszi időszakban. Alkalmazott értékeiket a korábbi /Goda. 1966/ és az újabb /Sirokné, 1983; Nováky,1985/ statisztikai földolgozásokból, valamint - a hóolvadásos téli-tavaszi időszakban - a fajlagos vízszállítási függvényekből /Sze- pessv. 1955/ a lefolyási tényező becsült értékeivel visszaszámítva h tároztuk meg. Az eredményeket, vagyis a b csapadékmagasságnak a T = _t + T2 időtartam függvényében való évszakonkénti ábrázolását - kettős logaritmikus koordinátarendszerben - a 6. ábrán mutatjuk be. Az ábráról a 20%-os előfordulási valószínűségű /átlagosan 5 évenként visszatérő/ csapadékmagasság olvasható le. Azért választottuk ezt az előfordulási valószínűséget, mert ha az oC lefolyási tényezőt átlagosnak tekintjük, azaz hozzávetőlegesen 50%-os előfordulási valószínűségűnek, akkor - föltéve, hogy a lefolyási tényező független a belvizet közvetlenül kiváltó csapadéktól - a két tényező valószinüségének szorzata 10 %-os előfordulási valószínűségű fajlagos vízhozamot fog eredményezni /0,5 . 0,2 = 0,1/. Hozzátehetjük, hogy a nevezett függetlenség teljes mértékben nem áll fenn, de az is bizonyos, hogy a lefolyási tényező időbeli változását egy hosszú megelőző időszak időjárási viszonyai okozzák, melyek legjobban a ta- lajvizállás változásában tükröződnek /Pálfai. 1986.a/. A 6. ábráról meghatározott értékeket esetenként két szempontból is korrigálni kell, mivel az ábrát a pontszerűen /állomásonként/ mért csapadékösszegekből szerkesztettük és az Alföld átlagos viszonyaira vonatkoztattuk. Nyáron a területi csapadék számottevően kisebb, mint a pontszerű csapadék, ezért egy területi redukciós tényezőt kell alkalmazni. Ennek közelitő értéke a különböző időtartamú csapadékok esetén a vízgyűjtőterület függvényében a 7. ábráról olvasható le, melyet irodalmi
