Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
55 Kovács és Budavári /1957/ vizsgálatai a területi tározódást a tűrési idővel vetették egybe, s a belvizcsatornák mértékadó vízhozamának meghatározását a tűrési idő figyelembevételével javasolták. E szerint a csatornákat nem a folyamatos és zavartalan lefolyásból adódó vízhozamra kell méretezni, hanem o- lyan kisebb vízhozamra, amelynek szállítása esetében a csatorna a mértékadó csapadékból keletkező belvizeket úgy vezeti le, hogy azok a vizsgált hónapra megengedett tűrés időtartamáig a területen tározódva elöntést okoznak. A tűrési idő a tenyészidő különböző szakaszaiban más és más,e- zért különösen indokolt, hogy számitásba vegyük, A tűrési idő figyelmen kivül hagyása esetén az évi legnagyobb csapadék - az idézett szerzők szerint rendszerint a márciusi - adja a mértékadó vízhozamot. Ekkor azonban viszonylag hosszú a tűrési i- dő, tehát nagy tározást engedhetünk meg. Előfordulhat.hogy másik hónapban, amikor kisebb ugyan a csapadék, de a rövidebb tűrési idő következtében a levezetendő fajlagos vizhozam nagyobbra adódik. Szélsőérték-keresésse1 megállapították, hogy a tározás hatásának figyelembevételére a mértékadó vizhozam eredeti hatványfüggvénye a következőképp módosul; —"111 . rr’ m q=a.T = a /t + L / ahol _t a tűrési idő. Tehát a számításokat nem T időtartamú,hanem /t + 7* / időtartamú csapadékkal kell végezni ,ille tve a hatványfüggvények ábráiról _g értékét a /t + 'Z / abszcisszánál kell leolvasni. Salamin /1959/ továbbvizsgálta a tűrési időt figyelembevevő hatványfüggvényes számítási módszert. Megállapította a fenti egyszerűsített egyenlet alkalmazásának feltételeit, s a bonyolult képletekből grafikus segédleteket szerkesztett.Az egyszerűsített egyenlet m = 0,5 esetében mindenkor alkalmazható. Ha m = 0,6, akkor az alkalmazás feltétele t ? 0,5 T , m = 0,7 esetén pedig t l 1,3 T . Ha a tűrési idő az előzőknél kisebb, akkor a
