Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
- 33 Korbélv /1915/ már emlitett táblázata 100 km -nél nem nagyobb ■ p síkvidéki vízgyűjtőkre vonatkozik és a km -énként lefolyó belvizhozamot /a mértékadó hozamot/ adja meg literben, mégpedig három talaj féleség /kötött, félig vizá te resztő , vízáteresztő/ és a te repesés függvényében /II. táblázat/. 100 km2-nélnagyobb vizgyüjtő esetén a táblázat értékei a következő arányszámmal szó rzandók : 0.6 + -pfár 2 Ebben a formulában F a vízgyűjtőterület nagysága km -ben. Pl. 2 “ 2 ha F = 400 km , az arányszám 0,8; ha F = 1600 km .akkor az arányszám 0,7. A Korbély-féle táblázat az eggyel több talaj féleség és az esés bevezetése révén árnyaltabb számításra ad lehetőséget, mint a Bogdániy-féle táblázat. A csapadékot itt sem kell figyelembe vennünk. II, táblázat 2 A km -ről másodpercenként lefolyó belvizhozam Korbély /1915/ szerint 2 A talaj esése km-ként centimé te rben 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Kötött talajról lefolyó belviz literben.. 30 35 42 49 56 64 74 84 95 105 Félig vízáteresztő talajról lefolyó belviz literben ........ 16 20 24 28 32 36 42 48 54 60 Vízáteresztő talajról lefolyó belviz literben ............................... 8 1 0 12 14 16 18 21 24 27 30 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv-vázlat /OVF. 1954/ készítésekor a belvizöblözetek tervezett fajlagos vizszállitási értékeit egy szakértői bizottság javaslata alapján készült táblázatból vették föl. A táblázatot, melynek értékei a csapadékból keletkező belvizhozamon kivül a talajvízből származó