Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
31 már csak történelmi nevezetességük van /Török. 1976/. Ezzel e- gyet lehet érteni, e módszerek ismerete mégsem fölösleges, mert számos belvizrendszerönk az ezekkel meghatározott fajlagos viz- szállitásra van méretezve. 3.1.2 Táblázatok Bogdánfy Ödön "A természetes vízfolyások hidraulikája" c. könyvében a hidnyilások méreteinek tárgyalásánál a levezetendő viz- mennyiség megbecslésére - a különféle tapasztalati képletek helyett, amelyeknek egyes tényezőit véleménye szerint nehéz meghatározni, és amelyek legjobbjai is nagy ingadozásokat engednek meg a számításokban - célszerűbbnek lát egy egyszerű táblázatot adni /Bogdánfy, 1906/. Ez a táblázat /I. táblázat/ hegyvidéket, dombvidéket és sikvidéket, ezeken belül vizálló /vízzáró/ talaj t és félig vizálló talajt megkülönböztetve a vízgyűjtő kiterjedésének függvényében tartalmazza a maximális ár- 2 viz km -enkénti vízhozamát, illetve annak felső és alsó határát. A csapadékra vonatkozóan Bogdánfy hazai viszonyok közt meglehetősen egyenletes járást tételez föl, illetve az eltéréseket kb. arányosnak tekinti a vízgyűjtő magassági viszonyaival. Ezért a táblázat használatához csapadékadatokra nincs szükség. Nem tartalmazza a táblázat a teljesen vizáteresztő talaj neme t,me rt erre vonatkozóan nehéz a lefolyás együtthatóit megállapítani, illetve sikvidéken - a szerző szerint - a teljesen átbocsátó talajon nincs vízlefolyás. Bogdánfy, táblázatának egyik hiányosságaként jegyzi meg, hogy az "nem tartalmazza a viszonylagos e- sés kategóriáit. De az esés rendesen többé-kevésbé a medencze kiterjedésével függ össze olyformán, hogy a vidék jellege szerint a kisebb vízgyűjtő rendesen meredekebb, mint a nagyobb". Hozzátehetjük, hogy sikvidéken ilyen összefüggés nincs. A vízgyűjtő kiterjedésének figyelembevétele révén Bogdánfy táblázata - ahogy Kienitz /1972,b/ megállapítja -"a síkvidéki lefolyás dinamikus szemléletének első ösztönös megnyilvánulása volt" hazánkban. Török /1976/ a szóban lévő táblázatot.mivel az a természetföldrajzi adatokat változóként tartalmazza, a hidrológiai analógián alapuló módszerek közé sorolja s úgy véli,hogy a táblázat nagyságrendileg a mai időkben is jó tájékoztatást nyúj t.
