Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
27 Az 1871-1888 közötti budapesti észlelések szerint az 1875- -76-i tél adatai /öthavi csapadék 329 mm, fagymentes napok száma 85/ eredményezték a legnagyobb q-értéket,ami 0,5 le- folyási együtthatóval 22,46 1/s.km2. Ugyanígy járva el az alföldi meteorológiai állomásokra 20,0 1/s,km2-nél kisebb értékek adódtak, pl. Szegedre 15,86 1/s.km2. Ez jóval kisebb, mint a c/ alatti eredmény. Hazai viszonyaink között a könyv szerzője a d/ alatti eljárást ajánlja, ez a levezető csatornák méreteinek megállapításakor teljes megnyugvással elfogadható, a szivattyútelep berendezésénél azonban a b/ alatt leirt módon is meg kell állapítani a vízhozamot /április, május és október hónap csapadékának figyelembevételével/ és a két érték közül a nagyobbat kell elfogadni. Korbély Oózsef "Az árvizekről” cimü terjedelmes tanulmányában /Korbély, 1915/ a sikföldi csatornákon lefolyó belvizek meny- nyiségére is kitér. Megállapítja, hogy a csatornákban a legnagyobb áradást a télen összegyülemlett hó gyors olvadása okozza 8 ezért nálunk a belvíz mennyiségét rendszerint a télen, illetőleg a november 1-től március 31-ig leeső 'csapadékból határozzák meg, föltételezve, hogy az elpárolgás és beszivárgás u- tán fönnmaradó 1/3 részt kell a csatornákon levezetni,mégpedig a fagymentes napokon. Apróságnak tűnő, de a végeredményt számot tévőén befolyás oló megjegyzése, hogy a fagymentes napok számbavételénél a fagyos napok közé beékelt egymás után következő négynél kisebb számú napokat általában kihagyják, főleg akkor, ha ezeken a napokon a hőmérő csak kevéssé emelkedett a 0-pont fölé, A különböző vizvidékekre elvégzett számítások azt mutatták, hogy igen sok esetben nem akkor adódott a legnagyobb vizhozam.amikor a téli csapadék a legnagyobb volt, hanem akkor, amikor a fagynélküli napok száma a legkisebb. A gyulai folyammérnöki hivatal a gyulai 1873-1895. évi meteorológiai adatokból legkedvezőtlenebbnek találta az 1890/91. é- vit. Ekkor a téli csapadék 266 mm, a fagynélküli napok száma 70 volt. Ezeknek megfelelően q = 15,0 1/s.km . A középtiszai társulat az 1887/88. évi 270 mm-es téli csapadékból és 60 fagy-
