Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
2. A mértékadó belvízhozam számítási módszereinek történeti áttekintése
- 22 zésével a különböző tala j féleségek re vonatkozó fajlagos levezetési értékeket határozták meg /Csipái. 1967/. A VIZITERV-ben a korábbi tanulmánytervek és az Országos Vízgazdálkodási Keretterv /OVF. 1965/ adatait fölhasználva, és kikérve a vizügyi i- gazgatóságok véleményét, Magyarország mind a 83 belvízrendszerére meghatározták a fejlesztésnél alapul veendő fajlagos viz- szállitást /Kresz, 1971/. Az 1970-es években megje le nő kézikönyvekben /Valamin, 1973 ; Pusztai ,1974/ összefoglalták és bemutatták a mértékadó belvizhozam számításának a gyakorlati tervezésnél szóba jöhető módsze reit .hasznos segédleteket is közreadva. Itt megtaláljuk a fajlagos vizszálli- tási függvény gyors meghatározási módszerét is, mely szerint a függvény szorzóállandójának értékeit a talajadottságok és az e- lőfordulási valószinüség függvényében választhatjuk ki. Kienitz /1974.b/ munkássága nyomán új színfoltot jelentett a belvizkutatások terén a rendszerhidrológiai szemlélettel kidolgozott matematikai modellek és programok alkalmazása a síkvidéki vízgyűjtőkön keletkező belviztömeg /EXPRE-program/ és a bel- vizlevezető csatornákban kialakuló vizhozam-idősorok.valamint az elöntések nagyságának meghatározásához /DRAINAGE-program/.A különböző valószinüségü mértékadó vízhozamok a számított belviz- hullámok csúcsértékeinek matematikai statisztikai feldolgozásával állapíthatók meg. Ezek az új lehetőséget kináló módszerek, bár alkalmazásuk megkönnyítésére segédlet is készült /VITUKI. 1976/, a gyakorlatban nem terjedtek el, egyrészt a nagyon nagy adatigény és az adatok földolgozási nehézségei, másrészt számos részletkérdés tisztázatlansága miatt /Dobos-Ijjas, 1976; Fehér. 1976; Ijjas , 1982/. A mode llvizsgá la tok ráirányították a figyelmet a kísérleti vízgyűjtőterületekre, amelyeken kezdtek kialakulni a statisztikai földolgozásra alkalmas, viszonylag hosszabb adatsorok. Az adatok földolgozásával többek között jobban értékelhetővé vált a le folyási tényező változása, a levezetőhálózat sűrítésének és az öntözésnek a hatása a levezetendő vízmennyiségre /Hartyányi,
