Öntözés, lecsapolás – Nemzetközi vízügyi adatok (VÍZDOK, Budapest, 1973)
Öntözés - Bevezetés
utolsó sorban a meglévő készletek gazdaságos és célszerű kihasználásának hatékony fokozására. A tudományos kutatás ma már ott tart, hogy javasolhatja előzetes kezelés nélküli sós vizek felhasználását egyes növények öntözésére. A történelem előtti idők öntözéseiről számos bizonyíték tanúskodik. Ezeknek tanulmányozása igen érdekes, de talán még tanulságosabb és jelentősebb az öntözéssel kapcsolatos tudományokban az utóbbi száz évben bekövetkezett fejlődés. Becslések szerint 1800-ban, mielőtt az öntözés tudománya teret nyert, a Földön kb. 8 millió hektárt öntöztek. А XIX. század elején néhány nagy öntözőrendszer épült a világ különböző részein, pl. a Cauvery Delta rendszer és a Yamuna csatornák 1825-ben Indiában és az öntözőcsatornák mélyítési munkálatai Egyiptomban 1826-ban. А XIX. sz. második felében nagy volt az öntözések fejlődése Indiában, amelyhez annak idején Pakisztán isdiozzátartozott. Megépült a Felső-Gangeszi csatorna 1850-ben, a Felső-Bari Doab és a Sirhind csatorna 1850-ben és 1873-ban, az Alsó-Chenab csatorna és a Krishna, valamint a Godavari Delta rendszer a XIX. sz. vége felé. Számos öntözőmű épült az Amerikai Egyesült Államokban, valamennyi magánvállalkozásban. Olaszországban a Cavour csatornát 1862-ben építették, ezt követte a Villoresi csatorna és a Marino csatorna. A teljes öntözött terület 1900-ban kb. 48 millió ha volt. Ebből a nagyobb országok mai határain belül az alább felsorolt területek feküdtek: Az adatok szerint az öntözött terület а XIX. sz. végén hatszor akkora volt, mint a kezdetén és egyedül Indiában másfélszer annyi területet öntöztek, mint száz évvel korábban az egész világon. A fejlődésben a legnagyobb része a vízi tudományok haladásának és az öntözőrendszerek gazdasági és műszaki tervezése és kivitelezése terén bekövetkezett fejlődésnek volt. A század második felében létesült rendszerek egynémelyikéhez igen nagy tudományos eredmények és kimagasló sikerek fűződnek. А XX. században, különösén a második világháború után, a Fejlődés tovább fokozódott, ma pedig soha nem látott mértékben folytatódik. A világ öntözéses művelés alatt álló területe 1949-ben kb. 92 millió ha volt, a következő tíz év alatt 149 millió ha-ra növekedett s újabb tíz év múlva, 1970-re, túlhaladta a 200 millió ha-t. Az öntözések története India Pakisztán és Bangla Desh Szovjetunió Amerikai Egyesült Államok Japán Egyiptom Olaszország Spanyolország 11,66 millió hektár 3,85 millió hektár 3,8Q millió hektár 3,01 millió hektár 2,72 millió hektár 2.00 millió hektár 1,30 millió hektár 1.00 millió hektár 16
