Öntözés, lecsapolás – Nemzetközi vízügyi adatok (VÍZDOK, Budapest, 1973)
Öntözés - Bevezetés
világátlag szintjére. A helyzet fonákságát mutatja az a körülmény, hogy 1960-ban a világ 3 milliárd főnyi népességének 67,4%-a összpontosult a kevésbé fejlett országokban és 32,6%-a a fejlett országokban. Az ezredfordulón ez az arány 76—24%-ra, 2050-ben pedig 82—18%-ra romlik. Másik fonákság, hogy a második világháború óta a növekedés aránya a fejlődő országokban sokkal nagyobb, mint a fejlettekben. A heti 1,25 milliós jelenlegi növekedés sajnos felemészti a mezőgazdasági termelés egyébként figyelemreméltó teljesítményeit. A népességnek ez a rendkívüli növekedése sok tekintetben hátrányosan érinti a fejlődő országokat és éhínség, élelmiszerhiány, rosszul tápláltság, gazdasági depresszió, politikai megmozdulások fellépéséhez vezethet. A fenti tények élesen megvilágítják az élelmiszer-, valamint a rostanyagszükséglet és a népesség közötti egyensúly hiányát a világ egyes részein és intézkedések szükségességét jelzik a fennálló diszparitás kiküszöbölésére, illetve a hátramaradt országokban a mezőgazda- sági termelés felfejlesztésére. A termőföld kiterjedése Földünk felületének durván egyharmada szárazföld és kétharmada tenger. A teljes 13 401 millió ha földfelületből 1439 milliót (11%) foglalnak el a termesztett növények, 2881 millió ha (21,5%) rét és legelő, 3997 millió ha (29,7%) erdő. Kihasználatlan de elvben termékeny földterület 5084 millió ha (37,8%). A mezőgazdasági művelésű terület 46%-a (658 millió ha) Európában, a Szovjetunióban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában fekszik, a hátralévő 54% a fel nem sorolt földrészeken Ш. országokban. Ebből Kína (109 millió ha) és India (162 millió ha) együtt 34,7%-ot képvisel. A fejlődő országokban jelentékenyen fejleszthető a terméshozam öntözéssel, nagyhozamú vetőmagvak és növényvédőszerek használatával, gyomirtással, a növénybetegségek leküzdésével és jobb mezőgazdasági és vízügyi módszerek alkalmazásával. A nagy erdős és füves területek jelentős része csaknem valamennyi országban átalakítható és mezőgazdasági művelés alá vonható feltörés, lecsapolás vagy öntözés révén. Vadon hagyott vagy kihasználatlan területek a világnak csaknem minden részén akadnak. Ha ezeken az öntözés lehetőségét biztosítjuk, jelentősen hozzájárulhatnak a robbanásszerűen szaporodó népesség élelmiszerszükségletének kielégítéséhez. A mezőgazdasági művelésű terület 40%-a a csapadékban bővelkedő övezetben fekszik, további 40% csapadékkal jól ellátott. Csupán 15% jut aszályos és csak 5% sivatagos területre. Az olyan területeken, amelyeken eddig nem öntöztek, azonban a csapadékadatok szerint az előnyösnek ígérkezik, az öntözés bevezetése döntő változásokkal jár. Sivatagos területeken az öntözéstől függ, hogy van-e termés vagy nincs. Végeredményben az öntözés a legelső lépés az ilyen területek gazdasági fejlesztésében és megelőzi az összes többi tevékenységet. Még a mérsékelten aszályos vidékeken is - noha ott a növények öntözés nélkül is termeszthetők, - kétszeri öntözés aszály idején, vagy akkor, amikor a növény a legérzékenyebb a nedvesség hiányára, megkétszerezheti sőt megháromszorozhatja a termelékenységet. Ezeken a területeken az öntözés csaknem minden esetben gazdaságilag megokolt; nemcsak a növényzet életbenmaradása érdekében fontos, hanem sok esetben létfontosságú követelmény. Ezen felül javítja a többi beruházás hatékonyságát és lehetővé teszi nagyhozamú 11
