Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
84 ségre, hogy a tápkockás palántanevelés különös mértékben igényli az öntözést, mivel a tápkocka nedvességkedvelő anyaga kiültetve a szántóföldre a környező talajból aktivan elvonja a nedvességet, igy a fiatal gyökerek, melyek áttörték a falát, nem találják meg a talajban a szükséges vízmennyiséget. A fiatal növénykék megállnak a fejlődésben, ami végső soron terméscsökkenéshez vezet. Az első öntözést a kiültetéskor alkalmazzák (MIHOV, 1973), de mérsékelt égövi viszonyok között, ha a ki ültetés esős periódusra esik, ez elhagyható (KULIKOVA, 1969). 5-6 nappal később célszerű még egy öntözést alkalmazni, hogy a palánták megeredése biztosított legyen (MIHOV, 1973). Ezután egy 10-15 napos szünetet kell tartani, hogy a gyökérzet aktívabban hatoljon le a talajba (KULIKOVA, 1969). Az öntözéseknél arra kell törekedni, hogy minél kisebb legyen a talaj nedvességtartalmának ingadozása. Az öntözések számát az egyes szerzők országuk klimatikus viszonyaitól, a tenyészldőszak időjárásától, a termesztés idejétől és a termesztés céljától függően adják meg (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, MATEV-DIMITROV, 1973, MIHOV, 1973 stb.). Az öntözési normák néhány szerzőnél: MATEV-DIMITROV (1973): barázdás öntözésnél 500 m3/ha, esőztető öntözésnél 400 m3/ha (Bulgária). MIHOV (1973): 300-400 m3/ha (Bulgária). DIMITROV (1971): 250-320 m3/ha (Bulgária). KRYNSKA (1968): 15, illetve 30 mm az egyes kezelésekben (Lengyelország). Az öntözés megbízhatóan növeli az átlagos fejsulyt és a piacképes fejek számát (KRYNSKA, 1968, THOMAS és munkatársai, 1970), és kedvezően alakítja az arányt a fej és a hulladék között (KULIKOVA, 1969, DIMITROV, 1971). Ugyancsak kedvezően hat az öntözés a korai termés részarányára (KRYNSKA, 1968, KULIKOVA, 1969) t KRYNSKA (1968) Olstinban folytatott kísérletében Dittmar korai fejeskáposzta-fajtával a C-vitamintartalom, a hamu és szárazanyag-százalék az öntözetlen kezelésben volt magasabb, a cukor- és fehérje- tartalomban viszont nem talált különbséget az öntözött és öntözetlen kezelések között. Az öntözés hatása nagymértékben függ a növények tápanyagellátottságátől (THOMAS és munkatársai, 1970, SZKACSKOV, 1970, UPIT, 1973). Nagy trágya
