Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

82 A káposztafélékre jellemző, hogy a növények vegetatív része képezi a fo­gyasztható terményt (kivéve a karfiolt, melynek fiatal virágkezdeményeit fogyaszt­ják). Ezzel magyarázható, hogy a hőmérséklet iránt mérsékelten igényesek, mig a vízigényük igen nagy, mivel ezek a tényezők segítik elő az erős vegetativ növe­kedést (KULIKOVA, 1969). Fejeskáposzta Nagy levelei és nagy sejtekből felépített szövetei alkalmatlanok a viz gaz­daságos felhasználására. Ugyanakkor gyökérzete viszonylag nem mélyen helyezke­dik el és a sejtnedv szivóereje sem túl nagy (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, MIHOV és munkatársai 1973). Bár DENNA (1970) megfigyelése szerint ösz- szefüggés mutatható ki a káposzta levelem található viaszmennyiség és az egység­nyi felületre vonatkoztatott transzspiráció között - úgyhogy szerinte a káposzta szárazságtürése fokozható lenne viaszosabb levélbevonatu növények szelektálása utján - más szerzők úgy látják, hogy a viaszbevonat csak gyenge védelmet bizto­sit az intenzív párologtatással szemben (KULIKOVA, 1969). A fejeskáposzta naponkénti vízfogyasztása SZKACSKOV és EREMINA (1970) kísérletében az egyes fejlődési szakaszokban a következőképpen alakult: ve­téstől a fejképződés kezdetéig 28,3, a fejképződés kezdetétől a teljes fejesedésig 44,1, a teljes fejesedéstől a betakarításig 32,3 m^/ha az öntözött és trágyázott kezelésben, szemben a kontroll 23,6, 26,6 és 15,1 m^/ha-jával (Szovjetunió kö­zépső csemozjom területe, 1967-69-es évek átlaga). MIHOV (1973) késel káposz­tán tett megfigyelései szerint a fejlődés kezdetén 20-30 m^/ha a naponkénti vízfel­használás, ez fokozatosan növekszik és a fejek borulásának időszakában éri el maximumát: 60 m^/ha-t, majd ismét lecsökken (18. ábra). A Szovjetunió déli részein KULIKOVA (1969) és KOZIN-CSUPRIN (1970) egybehangzó véleménye szerint egy Jfáposz tanövén у napi vízfogyasztása elérheti a 6-10 litert is. THOMAS és munkatársai (1970) Texasban végzett megfigyelései szerint a tenyészidőszak alatt átlagosan 0,03-0,16 inch (0,8-4 mm) között mozgott a vízfel­használás napi értéke a kezelésektől függően. Bár a szerzők egybehangzó véleménye szerint a fejeskáposzta egész te- nyészideje alatt biztosítani kell az állandó magas talajnedvességszintet (KULIKOVA,

Next

/
Thumbnails
Contents