Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
78 toxicitás tünetei voltak rajtuk felismerhetők, mint a klorözis, nekrózis stb. Másrészről a csepegtetve öntözött növények acre-ként 15,75 t uborkát teremtek. DU DNIК - ANT ONO V (1973) magtermő uborka öntözési rendjét dolgozta ki Ukrajnában. Az öntözéseket 2-3 lomblevél megjelenése után kezdték és 30-35 nappal a betakarítás előtt fejezték be. A legtöbb magtermést akkor kapták, ha a talaj nedvességtartalmát az aktiv gyökérzónában a 2-3 lombleveles kortól a nővirágok tömeges megjelenéséig VK 80 %-os szinten tartották, a virágzás és érés időszakában pedig VK 70 %-os szinten. Ily módon az elit vetőmagmennyiség több mint kétszeresére nőtt a kontrolihoz képest. BOLOTSZKIH (1970) kísérletében racionális öntözési rend esetén az uborka magtermés 4,6 q/ha volt. Sárgadinnye, görögdinnye, tök A görög- és sárgadinnyét, valamint a tököt mint szárazságtűrő növényeket tartják nyilván és nagy területeken termesztik öntözés nélkül (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, MATEV-DIMITROV, 1972). Vízzel szembeni viselkedésüket két - trópusi származásukból adódó - sajátosságukkal magyarázhatjuk: valamennyi dinnyeféle hatalmas levélfelület képzésére alkalmas. Pl. görögdinnyénél a Bükovszkij-i kísérleti állomás megfigyelései szerint kedvező vízellátás esetén a levelek száma elérte a 830-at, az összes felülete a 3,6 m^-t egy növényen. A tök levélfelülete pedig elérheti a 30 m^-t is. Ilyen hatalmas levélfelület pazarlóan bánik a vízzel, bár védekező berendezésekkel is el van látva, amely a transzspi- ráció csökkentésére, azaz a szárazság elviselésére szolgál (szeldelt, molyhos levelek stb.) (KULIKOVA, 1969, MATEV-DIMITROV, 1972). Gyökérzetük szintén hatalmas kiterjedésű (Pangalo adatai szerint a görögdinnye gyökerei által behálózott földtömeg elérheti a 10 m^-t is), mely jól hozzáfér a nedvességhez az egész átszőtt talajszelvényből (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, MATEV - DIMIT - ROV, 1972). De mig öntözetlen körülmények között a gyökérzet fejlődése - néhány szerző megfigyelése szerint - a virágzás fázisában megszakad, VESZELOVSZKIJ (1974) kísérleteiben öntözött viszonyok között tovább nőtt a gyökérzet és maximális kiterjedését a termésképzés végére érte el. Az átlagos napi vízszükséglet SEVCSENKO-BELJAKOV (1971) kísérletében 32-40 m3/ha között változott görögdinnyénél, és az egyes kezelésekben a termésképzés időszakában érte el maximumát (43,6-51,0 m3 /ha), amely szakasz kriti
