Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

68

MIHOV, 1973). Ehhez Magyarországon átlagos esztendőben 5-6 öntözésre van szükség, száraz időjárás esetén az öntözések száma 8-10 is lehet (CSELOTEI, 1968).

A tőlünk délebbre fekvő vidékeken 10-12 öntözésre is szükség lehet (KOZIN- CSUPRIN, 1970, VIDJUKOV, 1971, KRUZSILIN, 1972, MATEV-DIMITROV, 1973). MATEV-DIMITROV (1973) megállapitása szerint Bulgáriában a paprika összes vízigényéből mintegy 35 %-ot fedez a természetes csapadék, 65 %-át öntözésekkel kell biztosítani. Ilyen körülmények között a paprikatermesztés sikere az öntözés függvénye, amely igen fontos agrotechnikai eljárás. A palánták megeredését szolgáló indító és a vegetációs idő folyamán alkalmazott vizpótló öntözéseken kivlil a kora őszi fagyok ellen fagyvédelmi céllal is lehet öntözni. Erről számolnak be ZAHARIEV és munkatársai (1972), akik 1-1,5 perc forgási sebességgel és 3,5 mm/óra intenzitással sikeresen védték meg a paprikát -5 C°-ig a kora őszi fagyoktól. Erős, hosszú és ismétlődő fagyok esetén azonban az állandó folyamatos esőztetés ellenére károsodtak a növények.

GAROFALO (1966) kedvezőbbnek tartja az esti órákban történő öntözést.

A növények igy jobban tudják hasznosítani az anyagcseréjükhöz szükséges vizet. A déli órákban öntözve - azon túl, hogy megzavarjuk fiziológiai tevékenységüket - a kiöntözött víznek csak mintegy egyharmadát képesek felvenni. Az öntözővíz párolgása a levelek transzspirációjával együtt a növényállományban meleg-nedves légkört teremt, ami kedvez a gombabetegségek elterjedésének (Botrytis, Altemaria, Phytophthora stb.).

Bolgár viszonyok között szintén a késő délutáni órákban történő öntözés látszik előnyösebbnek (MATEV-DIMITROV, 1973).

Az öntözés hatására nő a paprikanövények föld feletti zöldtömege, fejlettebb a gyökérzetük, több és nagyobb levélzetet képeznek, mint az alacsonyabb nedvességtartalomnál nevelt növények (VIDJUKOV, 1971, GIARDINI-PIMPINI, 1971).

Ez - mint Giardini-Pimpini kísérletéből kitűnik - érvényes egészen a VK 100 %-os telítettségig, a termésmennyiségre viszont a tulöntözés már depressziós hatású (14.ábra). A paprika öntözés nélkül keveset terem, és termése nagyon ingadozik (CSELOTEI, 1968).

Kedvezőtlen vízviszonyok mellett kisebb, vékonyfalú, nedvszegény bogyók képződnek (KULIKOVA, 1969). Öntözéssel a termés minősége is javul, falvastagsága megnő, és igy a gyümölcs nagyobb, súlyosabb lesz. A C-vitám in tartalom