Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
59 mesztés sikere az egyöntetű kelésben rejlik. Ez a megfelelő talajhőmérséklet mellett a talaj nedvességállapotának függvénye. A szükséges nedvességet száraz tavasz esetén a vetés előtti öntözés biztositja, amit 3-5 nappal a vetés előtt végeznek. Amennyiben szükséges, ezt a vetés után megismételhetjük kis, 4-6 mm/óra viz- adagokkal. SZIMONOV-KRECUL (1973) kísérletében a vetés utáni kelesztő öntözés 150 m3/ha normával biztosította az egyöntetű kelést még csapadékban szegényebb években is. Később is, miután a magvak kicsiráztak, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a növények növekedésében ne következzék be törés, mivel ez az egyik kulcstényezője a gyomnövények háttérbeszoritásának (CERVATO-MONTALI, 1972) és a termés egyenletes beérésének, ami elengedhetetlen a gépi betakarításnál (SIMS és munkatársai, 1966). A palántáról történő termesztés esetén már a palántanevelés ideje alatt célszerű a helyes nevelési normák betartása, melyben igen foltos szerepe van az alacsony hőmérsékletnek a kelés utáni 6-9 napon át és a mérsékelt nedvességellátásnak, hogy ne nyúljanak meg a palánták (KULIKOVA, 1969). Az első öntözésre vagy a palánták kiültetése előtt kerül sor (KRUZSILIN, 1972), vagy a kiültetéssel egyidőben (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, CSELÓTEI, 1973), hogy a megfelelő beállottságot biztosítsuk. Indító mütrágyaolda- tos öntözés alkalmazásáról számol be HAMAR (1975) paradicsomtermesztésben. A beöntözés célja, hogy a kiültetett növények számára a talaj lehűlése nélkül biztosítsunk kedvező viz- és tápanyagviszonvokat. A beöntözés normája 0,4-0, 5 1/fm. Az indító mütrágyaoldat összetétele a következő: Hatóanyag arány 1:4:2 N : Р20^ : K20 Hatóanyag-tartalom 5 % N 20 % P205 10 % K20 Az eddigi tapasztalatok szerint a beöntözéskor az oldat koncentrációja ne haladja meg a 2 %-ot. Ez az öntözés a palánták beiszapolását szolgálja és nem a kiszáradt talaj öntözését. Ezért törekedni kell az őszi-téli csapadék minél jobb megőrzésére. Szabadföldi korai termesztésre április második dekádjában kiültetett palánták esetén a kései fagyok elleni fagyvédő öntözésre is szükség lehet (VESZELINOV- ZAHARIEV, 1971).
