Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
56 2.2. Egyes züldségnövények öntözése - részletes rész (Szili Istvánná) 2.21. Csucsorfélék Paradicsom A paradicsom meglehetősen szárazság- és sótiirő növény (KOZIN-CSUPRIN, 1970). Vízfelhasználása és a talaj nedvességtartalma iránti igénye közepesnek mondható (CSELOTEI, 1968, KULIKOVA, 1969). Ugyanakkor az intenzív vegetativ növekedési hajlam és a gyökérzet gyenge szivőereje következtében igen jól meghálálja a talaj magasabb nedvességtartalmát, az öntözéseket (KULIKOVA, 1969). KRUZSI- LIN (1972) megfigyelése szerint magas vizvisszatartó képességgel rendelkezik, a sejtjeiben több vizet tartalmaz, mint pl. a káposzta vagy az uborka. A nap folyamán gyorsabban nő a transzspirációja, mint a káposztának, aminek következtében jobban átvészeli a szárazságot és a meleget. A paradicsom vízfelhasználásának jellemzésére igen alkalmas CSELOTEI (1974) ábrája, melyen az 1963-tól 1972-ig terjedő időszakra a Kecskeméti 42-es fajta vizfelvételének ütemét mutatja be (10.ábra). Az éveken belül és az évek között is erősen szóródó 10 éves adatsort a könnyebb áttekinthetőség miatt átlagolva, valamint a két legnagyobb, illetve legkisebb vizfogyasztásu évre számította ki. Amint látható, sokéves átlagban a vizfelhasználás a legnagyobb vizfelvétel időszakában 5 mm körül van. Ugyanez a két legnagyobb vizfogyasztásu évben eléri a 9-10 mm-t, a két legkisebbikben pedig 3-4 mm (10.ábra/A). Az időszakonkénti vízfelhasználást számszerűen is kifejezve (10.ábra/B) azt látjuk, hogy az a palántázás után minimális, a kezdeti fejlődési szakaszban kevés, majd a gyors növekedés idején és a már teljesen kifejlett növénynél éri el maximumát. A lassan elöregedő lombfelület vízfogyasztása csökken, majd a tenyészidő végén erősen visszaesik. SZIMONOV és KRECUL (1973) Moldáviában a helyrevetett paradicsom naponkénti vízfelhasználásáról az alábbiakat állapította meg: a fiatal növénykék a kelés-virágzás szakaszában 24-33 m^/ha vizet igényeltek naponta. A virágzás-kötődés idején 53-59 m^/ha-t, ami egyrészt az intenziv levél és oldalelágazás képzéssel, másrészt a hőmérséklet emelkedésével és a megnövekedett párologtatással magyarázható. A kötődés-termésérés idején az uj termések képzésével egyidőben
