Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

32

öntözést gyakrabban, vagy ritkábban végzik, sőt esetleg teljesen elhagyják, attól függően, hogy a növény milyen fejlődési fázisban van (BALASEV 1968). Utóbbira jő példa WITTMEYER (1972) megállapítása, hogy a paradicsom gépi szedése esetén az érés időszakában egyáltalán nem végezhető öntözés.

Egyes növények fejlődésük meghatározott periódusaiban igen hatásosan reagálnak az öntözésre. A paprikánál ilyen időszak az első virágok képződése és meg- termékenyülésének fázisa, a tömeges termésképzés időszaka (MATEV-DIMITROV 1972). Uborkánál a termés szempontjából legfontosabbnak a virágzás kezdetét követő időszak bizonyult (VARGA 1972).

Különös figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor a kritikus növényfejlődési időszakban kritikus időjárási helyzet következik be. A termés kialakulása szempontjából döntő és nagy vizfelhasználásu időszakban bekövetkező száraz periódusban adott öntözés különösen hatásos. Ezt tapasztalta paradicsomnál CSELŐTEI

(1973). Tartamkisérletei szerint a paradicsom vízigényét és a csapadékviszonyokat figyelembe véve e növénynél a julius havi öntözések szükségessége és hatásossága igen nagy valőszinUségü.

Fiziológiai mutatók

A növény vízigényének leghelyesebb és legpontosabb mutatója, amint azt TIMIRJA2EV szovjet fiziológus hangsúlyozta, maga a növény. Sok olyan fiziológiai mutató van, melynek változása korábban megmutatkozik, mint a lankadás. A növények vízszükségletének és az öntözés szükségességének megállapítására legmegbízhatóbbnak a levelek szivóereje és sejtnedv koncentrációja, az ozmotikus nyomás és a sztómák nyitottságának vizsgálata bizonyult (BALASEV 1968, KRUZSILIN-SVED- SZKAJA 1972, HENKEL 1970).

Zöldségféléknél Lobov megállapitása szerint a fiziológiai mutatók közül a levelek sejtnedv koncentrációja mutatja legpontosabban a vizellátottságot (cit. KULIKOVA 1969). Nagy termés eléréséhez alacsony sejtnedv koncentráció szükséges. Ennek növekedésére legérzékenyebben a káposztafélék reagálnak, A levelek víztartalmának napi változása miatt a mintavétel meghatározott időpontban (10-11 óra között) és meghatározott helyről történjen: a fejeskáposzta’leveleinek második szintjéből, a paradicsom első virágfürtje mellől, a paprikánál az 5-8., az uborkánál a 4-6. levélből kell mintát venni. A mérés a helyszínen, kézi refraktométerrel tör-