Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
23 Az öntözési technika fejlesztésénél a kertészeti termesztésben CSELŐTEI (1975) a kővetkező fontosabb igényeket fogalmazta meg: szükség van olyan berendezésekre, amelyekkel az öntözés gyorsan és minél kisebb ráfordítással, kisebb öntözési normákkal megismételhető, egyes termelési célok megvalősitásához időszakosan stabil berendezések alkalmazására, az öntözés minőségi jellemzőinek javítására, öntözési módok, vág/ berendezések kombinált alkalmazására. Fel kell oldani az esőszerü öntözés eddigi kizárólagosságát, mert, pl. a melegigényes zöldségnövények (paprika, paradicsom, uborka, bab) vizpótló öntözésénél a barázdás megoldás biológiailag többnyire jobb hatású. A barázdás öntözés technikai továbbfejlesztésé esetén meghatározott céloknál indokolt visszatérni ehhez az öntözési módhoz. Az egyes öntözési módok és öntözőberendezések alkalmazásának elbírálásakor azok minden jellemzőjét figyelembe kell venni, az alkalmazó gazdaság körülményeinek mérlegelésével együtt. Az öntözési mód megválasztása szempontjából a körülmények figyelembevétele, ezen belül a berendezés megítélésénél a technikai jellemzők a fontosabbak. Az öntözési mód alkalmazásánál a növények vízigénye, a terep felszíni alakulása, a talaj fizikai tulajdonságai olyan objektiv körülmények, melyek önmagukban is eldönthetik az öntözési mód megválasztását. Ahol ezek a tényezők nem meghatározó, hanem csak módosító jellegűek, akkor az öntözési módot és berendezést gazdasági mérlegeléssel kell megválasztani (TÓTH 1970). Az öntözési módok megválasztásának tényezőit vizsgálta BARBIERI (1968) is. A fizikai környezet, a növények igényei, az alkalmazott müvelésmódok és a termesztési technika együttes figyelembevétele teszi lehetővé a legmegfelelőbb öntözési mód kiválasztását. Zöldségféléket illetően megemlíti pl. a betakarítás gépesítésének hatását a borsó, paradicsom öntözésére, valamint a genetikai fejlődésből adódó újabb fajtatipusok előállításának hatását. Esőszerü öntözés Nemcsak hazánkban, hanem külföldön is legelterjedtebb öntözési mód. így pl. Ukrajna egyes területein a zöldségtermesztésben 98 %-ban alkalmazzák (BOLÜTSZ KIH és munkatársai 1972). Alkalmazásának előnyei között zöldségtermesztésben különösen hangsúlyozzák a következőket: általában kedvező mikroklima-alakitó hatása, mivel a talaj nedvességtartalmának változása mellett csökkenti a talaj, a levegő és a növények hő-