Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

137

Franciaországi viszonyok között GAUTIER (1972) megállapítja, hogy őszibaracknál a betakarítás utáni öntözések és különösen a korai fajtáknál, elősegíthetik a következő évi termőrügyképződést.

Kaj szí

Környezeti igényére jellemző a magasabb hő és fényigény. A szárazságot eléggé tűri, de nagy termések esetén a gyümölcsszüret utáni huzamos szárazság a fa részleges, vagy teljes pusztulását okozhatja (CSIDER, 1967).

A környezeti igény tekintetében SPIEGEL és munkatársai (1971) kajszinál azt találták, hogy igen jő szárazságtűrő növény és jől alkalmazkodik a száraz körülményekhez. Ugyanez elmondható, ha más fásnövényekhez hasonlítjuk. Emellett azonban a termésérés utolsó fázisában igényli a megfelelő talajnedvességet.

Öntözésével kapcsolatban a francia GAUTIER (1972) irja, hogy a termés korai leszedése miatt a szedés időszakáig általában nem kell öntözni. A szedés után azonban felléphet vízhiány s ha ez esetben nem megfelelő a viz ellátottság, a következő évi termés károsodhat.

Az öntözés kedvező hatását figyelte meg CSIDER (1974) kajszinál, amikor is kedvezőbb lett az érésütem, s hasonlóképpen a viz kedvezően hatott a béltartalom-változásra is.

BESZPECSAL’NAJA (1967) növényfiziolőgiai mutatókat vizsgált kajszinál. Moldáviai kísérletében arra a következtetésre jutott, hogy a refraktométerrel mért sejtnedvkoncentráció jellemző fiziológiai mutatója a kajszilevelek vizellátottságának a tenyészidő folyamán. Moldva öntözetlen területein akkor kedvezőtlen a levelek vizellátottsága, ha a sejtnedvkoncentráció felülmúlja a 18 %-ot. A tenyészidő második felében fellépő vízhiány kedvezőtlenül befolyásolja a kajszi növekedését és terméshozamát. Fenn kell tehát tartani a talaj nedvességtartalmát megfelelő agrotechnikai eljárásokkal. Másik dolgozatában BESZPECSAL’NAJA (1967) közli, hogy a kajszi csökevényes virágképződése nemcsak fajtától, hanem a termesztési viszonyoktól is függ, igy pl. a vizellátottságtől. Azok a fajták értékesek szerinte, amelyek kedvezőtlen körülmények között minimális mennyiségben fejlesztenek csökevényes virágot.