Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

131

(150-200 cm) területekre telepített, M 4-es alanyra oltott termőkaros Jonathán fejlődése sokkal erőteljesebb, mint a mély talajvizszint-állásu területekre telepített fáké. A magas talajvizszintü területekre telepített fák földbeli és föld feletti részeinek súlya 2,4-szer, a fejlesztett gyökerek mennyisége pedig 50 %-kal volt több, mint a mélyebb talajvizszint állású területekre telepitett fáké. A magasabb talajvizezint sekélyebb gyökérelhelyezkedéssel jár. A rendszeres öntözés a gyökérzet talajfelszinközeli elhelyezkedését eredményezi, még a mélyebben gyökeresedő magoncalanyoknál is.

Az öntözési célok különböző megvalósítási lehetőségei elsősorban a téli- alma-termesztésben adottak, jelenleg azonban a fagyvédelmi öntözés helyenkénti kipróbálását kivéve, hazánkban elsősorban a vizpótló öntözésre fordítva a figyelmet, annak mintegy "mellékhatásaként" észlelték az egyéb öntözési célok kedvező voltát is. Az alma színének javítására CSIDER (1974) jónak tartja a színező öntözést, UNRATH (1972) pedig számszerű eredményeket is közöl, mely szerint azt alkalmazva kétszer nagyobb szines felület alakult ki a termésen a Red Delicious fajtánál. A fagyvédelmi öntözés jelentőségére hívja fel a figyelmet CSIDER (1974) és MARSHALL (1974) is. Az öntözési célok megvalósításával az "Öntözési célok a gyümölcstermesztésben" c. fejezet foglalkozik részletesen.

A téli alma öntözésénél mint a régebbi irodalmak írják, valamint a legújabbak megerősítik, a legtöbb öntözési mód megfelelő vizutánpótlást biztosit. A módszer előnyeit, valamint az almafa morfológiáját tekintve általánosságban az eső- szerü öntözést tartják változatlanul a legelőnyösebbnek. A helyenként alkalmazott csepegtető öntözésnél FERREE és CAHOON (1974) a Golden Deliciousnál kiemelik, hogy annak alkalmazása kedvezően hat a vegetativ növekedésre. Mindkább tökéletesítik az esőszerü módszert is, s az a cél, hogy minél több jól felhasználható berendezést gyártsanak, mint ahogy erről MEDICI (1972) uj berendezés kipróbálása kapcsán beszámol.

A téli alma öntözési időpontjára és az öntözések számára, valamint a kiadott öntözővízre vonatkozó irodalmak általában a talaj nedvességtartalom változása szerinti öntözés előnyeit hangsúlyozzák, de GAUTIER (1974) amellett, hogy ezt elismeri, a légnedvességváltozás figyelembevételét is - bizonyos adottságú területeken fokozottabban - lényegesnek tartja. SZTOLJARCSUK-SCSERBATKO (1972) szerint ahhoz, hogy Krim-félszigeten a talaj nedvességtartalmát 80-100 VK % között