Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
129 A növény fő vízfogyasztási időszakát hazai viszonyok között CSIDER (1967) junius közepétől augusztus közepéig számítja, mig STENZ (1967), valamint FIED- LER-WEIER (1971) németországi eredményei szerint julius-augusztusban mutatkozott ez a legnagyobb mértékűnek. KOLTUNOV (1968) Krasznodarban azt állapítja meg, hogy ha junius elején nem jó a vízellátás, tehát szárazabb a talaj, a hajtás- növekedés is kisebb mértékű. Franciaországban a Loire völgyében GAUTIER (1972) véleménye szerint az almafa vízszükséglete a terméskötődéstől az érés kezdetéig nő, mig nyár vége felé, augusztus végén, szeptember folyamán mértékletes szárazság szükséges a fa jó beéréséhez. Az almafák talajnedvesség-tartalom iránti igényét eléggé tág értékhatárok között adják meg a szerzők. Ez részben természetes is, mert különböző helyeken, eltérő körülmények között folytatták kísérleteiket. E kérdés vizsgálata különösképpen azért fontos, mert ha a megfelelő, igényelt talajnedvesség-tartalmat kívánjuk biztosítani, ez meghatározza az öntözési fordulókat, az öntözések számát és a kiadott viz mennyiségét is. A szovjet GADZSIEV (1969) és a csehszlovák DVORAK (1967) az egész vegetációs időszakra azt javasolja, hogy VK 80 % alá ne essen, vagy akörüli legyen a vizkapacitás értéke. KOLTUNOV (1968) a Szovjetunió Moldávia területére vonatkozó adatai alapján közli, hogy féltörpe alanyra oltott fák még akkor is normálisan növekednek, ha a talaj víztartalma 40 VK %-os, de a nedvességtartalom nem ugrásszerűen változik. Hasonló ASSAF és munkatársai (1974) következtetése is. SZTOLJARCSUK és SCSERBATKO (1972) a talaj felső 1 m rétegének a nedvességtartalmát 80-100 VK értéken javasolja tartani a krim-félszigeti előhegységei és sztyeppi részen, s ezáltal lényeges termésmennyiségi és minőségi javulásról számol be. BOGDANOV (1972) szovjet, DOCSEV (1974) bolgár szerint a VK 80 %-a körüli vagy afeletti víztartalmú talajt tartják kedvezőnek az alma számára, A környezeti tényezők alakulásának is lényeges a szerepük a téli alma vízforgalmában. Ezzel kapcsolatban már hivatkoztunk - az általános részben - CSÖBÖNYEI-STOLLAR (1972) anyagára, melynek lényege, hogy a termőrügy alakulástól kezdve lényeges a hőmérséklet és a csapadék a termésalakulás szempontjából, Tehát enyhén száraz, kissé meleg júliusi idő kedvező. Virágzáskor száraz, mérsékelten meleg idő kívánatos. A hűvös, esős idő ilyenkor káros a kötődésre. A 30. ábrán bemutatjuk a főbb időjárási elemek, valamint a termés kapcsolatát.
